Saint Vincent, a harmadik világ rejtett paradicsoma – 2. rész

Szolga Hajnal
Szerző: · 2017-01-22 | 19:44· Fókusz

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Karib-térség déli szigetcsoportjának, a Kis-Antilláknak a része. A Pécs méretéhez és népességszámához közeli sziget tapasztalatom szerint az ország legautentikusabb szelete, lakói vendégszerető „fekete karibiak“, akik őrzik eredetük történeteit és büszkék garifuna, igneri és arawak hagyományaikra. A burjánzó dzsungellel borított vulkanikus sziget paradicsomi hangulatát azonban a klímaváltozás eredményeként fellépő – és egyre súlyosbodó – természeti katasztrófák árnyékolják be.

A cikksorozat első részét ITT tudod elolvasni!

Az internetes források még mindig azt írják, hogy a sziget gazdaságának nagy részét a banán, cukornád és fűszernövények termesztése teszi ki. Ez valaha igaz is volt, sőt exportőrnek számított a szigetvilágban. Azonban ezt a virágzó időszakot egyrészt az amerikai nagyvállalatok dominanciája, másrészt a sorozatos hurrikánok okozta veszteségek zárták le. A természeti katasztrófák előfordulása a térségben nem újkeletű jelenség, a hurrikánokat például már az 50-es évektől jegyzik.

Atlanti-Óceán ciklonjai 2012-ig

Az Atlanti-óceán ciklonjai 2012-ig

Harc(?) a hurrikánokkal

A gond azonban az, hogy az üvegházhatás okozta globális felmelegedés a hurrikánok gyakoriságát és intenzitását segítette elő. A vízfelszín és a levegő felmelegedése okozza a trópusi ciklonokat, melyek trópusi viharokká, esetlegesen hurrikánokká fejlődhetnek. A karibi-térségben a száraz évszakot váltó esős évszakban folyamatosak a trópusi viharok, melyek egyre nagyobb számban alakulnak hurrikánokká. Szinte már nem is mérhető különbség, hiszen mindkét jelenség mérhetetlenül nagy károkat okoz. A viharok  hatalmas mennyiségű csapadékkal járnak, melyek árvizeket és földcsuszamlásokat okoznak. Nemcsak fákat csavar ki a szél, hanem házakat, földterületeket és emberéleteket visz magával az áradat. A katasztrofális események olyan földrajzi átrendeződéseket, például partszakaszok és hegyszirtek eltűnését eredményezik, melyeket a hétköznapokban is szemügyre vehetünk.

banana

Banánültetvény maradványa a Thomas hurrikán után

Ez az oka annak, hogy a szigeten nem zajlik már nagyüzemben trópusi növények termesztése. A farmerek belefáradtak abba, hogy évről évre rekultiválják földjeiket, továbbá sokan közülük lakhelyeik megrongálódása vagy  megsemmisülése miatt teljesen elszegényedtek.
Akik kisebb kerttel vagy farmmal rendelkeznek, saját ellátásra még termelnek avokádót, mangót, guava-t, kókuszdiót, chilit, dashin-t, yaam-ot, édesgyökeret, fahéjat, szerecsendiót, kakaót, kávét vagy épp breadfruit-ot.

Úton a gazdasági és ökológiai összeomlás felé…

A 2010-ben pusztító Thomas hurrikán óta a kormány sem „vesződik” a mezőgazdasággal, melynek további káros hatásai az olcsó és rossz minőségű GMO-s import áruk elterjedése, a cukorbetegség térhódítása és a tengeri kereskedelem környezetkárosítása (vízszennyezettségről, halászatról és bálnavadászatról a következő részben).
Jelenleg a vadon is élő, „hurrikántűrő” marihuána termesztése és kereskedelme jelenti a legjelentősebb mezőgazdasági termelést és ebből él a helyiek nagy része. A dolog hátulütője az ebből származó kriminalizálódás, előnye azonban a gyógyászati célra használható cannabis olaj termelése lehetne, amennyiben a kormány legalizálná a növény termesztését. Utóbbi döntés aktuális dilemma az országban és sok szakértő szerint a legalizáció jelenthetné a kiutat a fentebb említett kiszolgáltatott gazdasági helyzetből.

 

Egy hurrikán és ami utána jön

Tavalyi látogatásom során magam is megtapasztaltam az elhúzódó és hónapokig tartó „özönvizet”, aminek szokatlanságát a helyiek is megerősítették. A Matthew hurrikán érkezését felkészülten várták a szigetlakók. Bezártak az iskolák, a boltok, a hivatalok, a reptér és mindenkinek ajánlott volt, hogy biztonságos helyen maradjon. A trópusi vihar és a folyók kiáradása ismét nagy károkat okozott, de a ciklon végül Saint Vincent elkerülésével a Nagy-Antillák felé vette irányát, ahol a korábban sorozatos katasztrófákkal sújtott Haiti szigetén mért újabb csapást az ott élőkre.

foldcsuszi1

Földcsuszamlás a Matthew hurrikánt követően

A hazánkból messzinek és felfoghatatlannak tűnő események világszerte empátiát váltottak ki, a sziget lakosságát pedig összehozta, a helyiek egymás segítségére siettek, környezetük és közösségük védelme ösztönös cselekvéssé vált. A közösségi összefogás pedig nem merült ki a vésznapok lecsengésével, hanem további környezetvédelmi és katasztrófamegelőzési akciókat eredményezett, melyekről a következő részekben teszek említést.

Címkék: , , ,