Saint Vincent, a harmadik világ rejtett paradicsoma – 3. rész

Szolga Hajnal
Szerző: · 2017-01-29 | 18:27· Fókusz

6 részes cikksorozatunk előző része Saint Vincent és a Karib-térség déli szigeteinek természeti problémáiról és a klímaváltozás következményeiről, de elsősorban a vidéket sújtó trópusi viharok és hurrikánok okairól és hatásairól szólt. A továbbiakban a Karib-szigeteket övező tengeri és óceáni élővilág helyzetét és változásait érintem a globális felmelegedés tükrében.

 

Mint minden sziget életében, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek esetében is hagyománya van a halászatnak. Nemcsak a valaha itt élő arawak indiánok, hanem a mai szigetlakók nagy része is modern értelemben vett halászó, gyűjtögető életmódot folytat. A törvény szerint halat fogni bárkinek szabad, így amíg a gyerekek damillal és csalival a szaladgálnak a parton, addig a fiatalok szigonyokkal és motorcsónakkal, az idősebbek pedig hálókkal vagy bambusszal font ketrecekkel és csónakokkal szállnak vízre.

1280px-Fishing_at_Mayaro_40

Közösségi halászás

Halászat

Teliholdkor a tengerbe vezető folyótorkolathoz gyűlnek a helyi férfiak és nők, ahol közösségi akció keretében szinte egész éjjel tri tri (ebihal méretű halak) rajokat gyűjtenek be. Leggyakrabban tengeri sünre, lambi-ra (királynő kagyló), homárra, tonhalra, királyhalra, de sajnos „black fish”-re (bálnafaj), teknősre, polipra és barrakuda-ra (nagyméretű ragadozó hal) is utaznak a halászok.

A delfin- és bálnavadászat szigetenként más és más szabályozás alatt áll, Saint Vincent és a legközelebbi, bálnavadászatáról elhíresült Bequia jelenleg évente maximum 4 bálna begyűjtését végezheti. A tapasztalatok szerint a helyiek ugyan betartják a törvényt, a nyílt vízen azonban illegális japán hajók szedálják a szigorúan védett állatfajokat. Mint kiderült, az idegen vadászhajókat azért tűri meg a helyi kormány, mert Japán látszólag számottevő mértékben támogatja a halászatot és a környezetvédelmet. Felvásárolta például a sziget majdnem összes falvának halászati központját (gyűjtő és feldolgozó üzemépületeket), amik persze azóta is üresen, használaton kívül állnak. A kormány így ugyan jelentős bevételhez jutott, de a befektetés a helyiek életét sajnos nem lendítette előre.
A kapitalista mohóság mellett a globális felmelegedés okozta változások szintén szembetűnőek.

 

Túlszaporodó hal- és algafajok

A tengervíz hőmérséklétének emelkedése áramlatok irányváltozásához és állatfajok élőhelyének változásához vezetett, így például a „lionfish” túlszaporodása a Karib-tengerben a korallzátonyok amortizálódását okozza. Szemléletformáló kampány hívja fel mind a helyiek, mind a turisták figyelmét arra, hogy ökotudatos tett az „oroszlánhalak” kifogása és elfogyasztása. A kínai harci halra emlékeztető lény egyébként veszélyes jószág, kellemes íze mellett órákig tartó, kalapácsütésre emlékeztető csípése szintén felejthetetlen.

Az oroszlánhal túlszaporodása a korallzátonyokat veszélyezteti

Míg a keleti tengerpart a fent említett veszélyeknek van kitéve, addig a nyugati óceánpartot ugyancsak a melegedés hatására a „ brown seaweed” (sargassum) túlburjánzása teszi élvezhetetlenné. A „tengeri fű vagy alga” nemcsak a teljes homokos partot borítja be, de az óceán is telített a hínárszerű növényzettel. Kellemetlen szaga mellett a „sand fleas” (homoklegyek) kedvelt élőhelye, melyek vörös és viszkető csípéseket okoznak. Így sem úszni, sem pecázni, sem a parton heverészni nem lehet, a probléma komolysága pedig a szállásadók elmondása szerint a turizmus csökkenéséhez vezetett. További források szerint a seaweed túlburjánzása az oxigénellátás redukálását okozza, így súlyosan veszélyezteti a tengeri élővilágot. A barna tengeri algának azonban jótékony hatása is van, számos országban alkalmazzák ételekhez, gyógyításban, de műtrágyaként is. Vitaminok, ásványi anyagok és egyéb tápanyagtartalma miatt superfood termékek alapanyaga, így a tetemes mennyiségű partmenti növénymennyiség megfelelő hasznosítása esetén Saint Vincent gazdasága kiemelkedően fejlett lehetne a szigetcsoportban.

“Seaweed” avagy “tengeri fű vagy alga”

 

Címkék: , , ,