Tetőszigeteléssel akár még ebben a fűtési szezonban is 25%-kal csökkenthetjük a fűtésszámlát
Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, amely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szálló porral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nemcsak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.
A szálló pornak (PM10) nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füst-ködöt idézhetnek elő. Mikroszkopikus méretük miatt a szálló por részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát, a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében.
A szálló por keletkezése
Magyarországon a szálló por egyik fő előidézője – a belsőégésű motorok mellett – az, hogy a családi ház állomány 80%-a, azaz mintegy 2,1 millió lakóépület egyáltalán nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a lakosság európai átlagban is magas hányada, közel 37%-a fosszilis energia felhasználásával fűt. Mintegy 800 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, de gyakran hulladékok – köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik energiapazarló ingatlanjaikat.
A szálló por kibocsátásért elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése a felelős (Fotó: David Karich)
Megoldási lehetőség: szigetelés
Épületeink, ezen belül is elsősorban az 1980 előtt épült családi házak szigetelése ugyanakkor nemcsak egészségünket, de pénztárcánkat is számottevő mértékben kímélné.
„A családi házak teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetőek a fűtési költségek. Ha a tél beállta előtt már nincs elég időnk a homlokzati hőszigetelésre, akkor akár csak a tető, födém saját magunk által elvégezhető hőszigetelésével is 25%-os energia és költségmegtakarítást érhetünk el. Ehhez nem kell mást tennünk, mint üveggyapot szigetelőanyagot végigteríteni a padláson” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
„Egy átlagos, nem szigetelt 100 m2-es családi ház fűtésköltsége az 50.000 forintot is meghaladhatja havonta. Országos szinten ezért akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk csak azzal, ha az összes családi ház tetejét megfelelően szigetelnénk, ami a szállópor koncentrációt is hasonló nagyságrendben csökkenthetné” – tette hozzá a szakember.
