Városlakóként nagy lelkesedéssel fogadunk minden olyan építészeti megoldást, ami élhetőbb lakókörnyezetet teremthet számunkra. A tájépítészet a városok zöldítésének leghatékonyabb módja, a cikkben bemutatott átalakítások klasszisokkal emelték az adott városrészekben az emberek életminőségét.
A városi életmód mindig kihívásokat állított elénk: kétszáz évvel ezelőtt a szennyvízelvezetés hiánya okozott súlyos járványokat, manapság a klímaváltozás sürget minket a fenntartható városi életvitel kialakítására.
A 20. századi urbanizációs robbanás eredményeképpen napjainkban már több ember él városokban, mint vidéki területeken. Az ezredfordulóig a „környezettudatos” és a „fenntartható város” fogalmak szinte ismeretlenek voltak, mára azonban mindannyiunknak vannak elképzelései, hogyan is kell(ene) kinéznie egy zöld városnak.
Milyen a zöld város?
A fenntarthatóság fogalmához sokszor kapcsolódik a fejünkben egy idilli kép: hatalmas zöld területek, ház napelemekkel és szélkerekekkel, lehetőleg saját konyhakerttel és házi szennyvíztisztítóval. Ez az elképzelés elsőre valóban környezettudatos életvitelt sugall, viszont ha naponta be kell járnunk egy közeli nagyvárosba dolgozni, akkor az ökológiai lábnyomunk mégsem csökkenten a kívánt mértékben.
További „zöld” álomkép még az ökoinnovációkat alkalmazó, energiahatékony épületekkel tarkított városok, amelyek tervezésén és kivitelezésén az elmúlt évtizedben lelkes mérnök és építész csapatok dolgoztak. Erőfeszítéseik azonban nem hoztak látványos eredményeket, mert a zöld technológia – éppúgy, ahogy önmagában az újrafelhasználás-újrahasznosítás is – csak a környezeti problémák egy részterületére nyújt megoldást.
Fontosak, de a világot nem fogjuk megmenteni velük.
Mi lehet akkor a városi környezetben hatékony megoldás?
Tájépítészet
A városi környezetvédelem komplex megoldást igényel. Az élhető városok létrejöttének alapfeltétele, hogy a tervezési és kivitelezési folyamatok ne atomizált módon mindig csak egyetlen épületre korlátozódjanak, hanem egészében
Városi sűrűség: A várostervezésben használatos kifejezés, amely jelenthet népsűrűséget és beépítettséget egyaránt. Népsűrűség az adott területen élő lakók száma viszonyítva a terület méretéhez, beépíthetőség az egy négyzetméterre eső beépíthető négyzetméterek száma.
Ilyen holisztikus megközelítés a tájépítészet, amelynek művelői a várost egy élő organizmusnak tekintik: a városi sűrűség és a természeti folyamatok együttesen hozzák létre a fenntartható megoldást.
A tájépítészet egyik megoldási módszere, hogy elhozza a természetet a városba, ami azonban nem egyenlő a parkosítással – azaz egy hellyel, ahová elmenekülhetnek az emberek, ha egy kis természetre vágynak – viszont magába foglalja az ökológiai hálózatok, folyosók és zöldutak létesítését.
E koncepció alapján készült New Yorkban a Field Operations tájépítész cég The High Line projektje, mely során egy használaton kívüli magasvasút sínpályáját lebontás helyett átalakították zöld köztérré. Kiváló példája ez annak is, hogyan lehet a városi területen belül növelni a biodiverzitást!
The High Line
Tájépítészeti urbanisztika
A tájépítészeti várostervezés során figyelembe veszik az ökológiai folyamatokat, mert felismerték, hogy az életünk szorosan összefonódik a minket körülvevő természeti környezettel, ezért nem átalakítani akarják azt, hanem megismerni az adott táj milyenségét és úgy építkezni, hogy a lehető legnagyobb
A Brooklyn Bridge Park felújítása a Michael van Valkenburgh Associates Inc. által valósult meg. A több díjjal is kitüntetett projekt méltó példája a fenntartható tervezési megoldásoknak, a terület gazdasági értéke fokozódott, miközben zöld élőhelyek jöttek létre és új életterülettel gazdagodott a város, ahol különféle szabadidős tevékenységek során kapcsolódhatnak ki a lakók.
Rövid dokumentumfilm a park építéséről (angol nyelvű)
Növényültetés
A tájépítészet a növényzet hatását is vizsgálja az adott városi környezetre. A zöld növények több módon javítják az épített környezeti életteret: azzal, hogy létrehoznak egy természetes élőhelyet javítják a levegő minőségét, csökkentik a hő csapdázódást, és nem utolsósorban a zöld környezet a lelkünkre is jó hatással van.
A Millennium Park Chicagoban – ami a világ legnagyobb tetőkertje – remekül szemlélteti ezt, hatalmas területen helyezkedik el parkoló és vasúti pályák felett.
Millennium Park
Láthatjuk tehát, hogy a városi életmód környezettudatosabbá tételére léteznek már megoldások, a tájépítészet, mint tudományág, pedig sokat tehet azért, hogy ökológiailag fenntarthatóbb városokban éljük életünk, a természettel nagyobb közelségben.
