Természetközeli szennyvíztisztítás

Domokos Anna
Szerző: · 2014-09-30 | 20:38· Ki

Ma már számos természetközeli módszer áll rendelkezésünkre a keletkező szennyvíz tisztítására, megfelelő kezelésére. Utánajártunk, milyen típusai vannak és ezek hol, milyen körülmények között alkalmazhatóak hatékonyan.
 

„A víz mesterséges körforgása”
című korábbi írásunkban végigkövettük az édesvíz útját a vízforrástól az otthonunkig és vissza a természetbe, valamint a legelterjedtebb szennyvíztisztítási módszert is ismertettük: nagy szennyvíztisztító telepeken fizikai-kémia és biológiai módszerekkel, viszonylag nagy energiaráfordítással mesterségesen történik a szennyező anyagok kivonása.
Léteznek azonban más, alternatív megoldások is a probléma kezelésére, melyeket összefoglaló néven természetközeli szennyvíztisztításnak nevezünk.

Előnyök-hátrányok

Ebbe a kategóriába több módszer is tartozik, melyek közös nevezője, hogy a szervesanyag lebontásához sem energiaigényes levegőbevitelre, sem nagy központi telepek megépítésére nincs szükség, a szennyvíz tisztítása a természetes öntisztulási folyamatokra alapozva valósul meg.
Ezen módszerek előnyei általában kisebb települések, önálló, közművektől távol eső épületek (például túristaszállások) esetében jelentkeznek.
Kisebb a beruházási, fenntartási és működtetési költségük, és kevesebb szaktudást igényelnek.
Hátrányuk viszont, hogy a természetes öntisztulási folyamatok sebessége lassabb, és ezért a szennyvíz hosszabb ideig tartózkodik a tisztítóban. Ebből következően egyszerre, egy időben nagyobb adag szennyvíz (tisztítás közbeni) tárolásáról kell gondoskodni, és így a telep területigénye jelentősen megnő, ami miatt nagyobb városokban nem javasolt a kiépítésük.

Az alternatív módszerek lehetnek:
– szilárd hordozó alapúak (szennyvízszikkasztás, szennyvízöntözés, talajszűrés vagy homokszűrés, gyors beszivárogtatás, gyökérzónás tisztítás)
– víz alapúak (csörgedeztetéses rendszer, stabilizációs tó, lagúnás szennyvíztisztítás, úszó vagy lebegő vízinövényes szennyvíztisztítás, nádastó)

Gyökrézónás szennyvíztisztítás
Gyökérzónás szennyvíztisztítás Darvason Forrás: okowater.hu

A szilárd alapú rendszereknél az üzemi vízszint a felszín alatt van, míg a víz alapúaknál a felszín felett. Gyakran alkalmazzák a kétféle rendszer keverékét is.

Fontos kérdés, hogy a szennyvíztisztításra alkalmazott területet szigetelik-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a beruházási költségek jelentősen megemelkednek. Amennyiben erre nem kerül sor, az elszivárgó szennyvíz a környező talajvízbe kerülhet, ami környezetszennyező, és amit nyer a település az olcsósággal, azzal könnyen a lakosság egészségét veszélyezteti.
A szennyvízszikkasztás egyes módszereit épp a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt tiltották be.

Manapság már egyre több területen ismerik fel, hogy

a hulladékok kezelésénél sokkal egyszerűbb és olcsóbb, de főleg környezetkímélőbb magát a keletkezést megakadályozni,

vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.

Az alternatív tisztítási módszerek egy részét (szennyvízszikkasztás, szennyvízöntözés, talaj- vagy homokszűrés, gyors beszivárogtatás) általában a biológiai tisztítás kiegészítéseként alkalmazzák, valamely egyéb szennyvíztisztítási fázis kiváltására. A szilárd alapú rendszerekben a részben megtisztított szennyvíz a talajba kerül, vízpótlásként, és az ott élő (haszon)növények hasznosítják, ezzel az öntözés részben vagy egészben kiváltható. Azonban a terhelésingadozásra ezek a rendszerek érzékenyek, és a csövezés könnyen eltömődhet.

 

Gyökérzónás tisztítás

Lényege, hogy a földmedencében lévő, megfelelő vízelvezető-képességű szilárd hordozóra (talajra, homokra, sóderre vagy kőre) vízi-mocsári növényeket telepítenek. Az ülepített, vagy biológiailag tisztított szennyvizet elosztórendszeren keresztül vízszintes vagy függőleges folyási irányban vezetik át a szűrőágyon, majd a tisztított vizet összegyűjtik és elvezetik. A növényzet szerepe főként az oxigénutánpótlás, és a talaj vízelvezető képességének megőrzése, a növényzet tápanyagfelvétele kevésbé fontos eltávolítási folyamat.

Gyökérzónás szennyvíztisztítás
Forrás: tankonyvtar.hu


Csörgedeztetéses rendszer

A szennyvíz a talaj fölött vékony rétegben lefelé folyva tisztul meg különböző folyamatok (kiülepedés, szűrés, mikrobiális átalakulás, lebomlás, stb.) révén.A terület aljára érkező tisztított vizet összegyűjtik és elvezetik.


Lagúnás vagy stabilizációs tavas módszer

Ilyenkor algák vagy makrofitonok (vízinövények, például tavirózsa) távolítják el a tápanyagokat a vízből. A beültetett vízinövények gyökerein megtelepedő baktériumok javítják a hatékonyságot, valamint megakadályozzák az algák túlszaporodását is. A kevésbé fejlett országokban ez az eljárás elterjedt, és utótisztítás nélkül alkalmazzák, míg a fejlett országokban utótisztítással kezelik, azaz a korábbi cikkben ismertett szennyvíztisztító telepre vezetik.

Nagyvárosok esetében – ahogy azt fentebb írtuk – ezen módszerek igen nehezen alkalmazhatók, mivel a keletkező szennyvíz mennyisége igen nagy, és természetközeli módszerekkel való kezelése óriási földterületet igényelne. Ezen térségekben megoldás lehet a hagyományos szennyvíztisztító megfelelő beállítása a minél hatékonyabb működés érdekében, valamint a keletkező iszap biogázzá történő alakítása, mellyel a levegőztetés energiaigényét részben vagy egészében fedezni lehet, így téve a módszert környezetbaráttá.

 

 

Címkék: , ,