2014. volt az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának emelkedése. Az elmúlt 40 évben – a gazdasági válság okozta kisebb visszaesésektől eltekintve – ez először következett be. A 3%-os GDP növekedés elvált a fosszilis energiafogyasztás emelkedésétől, azaz a klímaváltozás megállítása érdekében tett közös erőfeszítések elkezdték éreztetni hatásukat. De vajon mire lesz ez elég?
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb, a klímaváltozással kapcsolatos jelentése tartalmaz jó és rossz híreket is.
Jó hír: a globális energiafogyasztással összefüggő károsanyag-kibocsátás nem nőtt.
Rossz hír: a klímaváltozás megállítása érdekében tett nemzeti intézkedések még nem elegendőek az éghajlatváltozás okozta katasztrofális hatások elhárítására.
Az IEA három előrejelzést készített: először is felvázolta az egyes országok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásai összesítéséből adódó várható eredményeket, melyek messze alulmúlják az elérendő célt. A második, bridge változat olyan lépésekre tesz javaslatot, melyek a már ismert technológiák és szakpolitikák segítségével úgy valósíthatók meg, hogy nem rónak terhet a gazdaságra. De még ez a változat is csak félút a globális felmelegedés megfékezésében.
Az IEA harmadik forgatókönyve egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49%-át az energiahatékonyság javítása adja. További fontos elemei még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása, az olaj és gázkitermelés okozta metánszivárgás csökkentése vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása (például divesztálás által).
Mindeközben Magyarországon…
Miközben a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés elválik a fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedésétől, addig a magyar Nemzeti Energiastratégia már leszámolt azzal a lehetőséggel, hogy csökkenhet a hazai primerenergia-felhasználás.
Pedig a tények mást mutatnak: 2008-2013 között az ország primerenergia-felhasználása 168 Petajoule-lal (PJ) esett vissza, és 2013-ban már csak 961 PJ volt. A csökkenés jelentős: összehasonlításul nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 20 év alatt, a paksi tervezett két új blokk termelése pedig nagyságrendileg évi 60 PJ lesz.
„Különös aktualitást ad a hírnek, hogy Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását.
Az Európai Unió a világ legnagyobb energiaimportőre, teljes energiafelhasználásának több mint fele importból származik. Nem véletlen, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb szerephez jut az EU politikájában.” – nyilatkozta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.
