2016. november 4-én életbe lép a párizsi klímamegállapodás! Az Egyesült Államok, Kína és más országok után az Európai Parlament (EP) is ratifikálta az egyezményt, ami ezzel átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt.
2015 decemberében, Párizsban tartotta az ENSZ 21. klímacsúcsát (COP21), melynek tétje óriási volt: ha a Föld országai nem képesek összefogni és mindannyian szerepet vállalni a klímaváltozás elleni harcban, akkor a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2100-ra bizonyosan eléri a végzetesnek tartott 2 Celsius-fokot.
Szerencsére, a jelen lévő vezetők, több mint 190 ország képviselői felismerték a döntés történelmi jelentőségét. A párizsi egyezmény megszületett, azonban ahhoz, hogy a valódi munka megkezdődhessen, minimum 55 olyan államnak kellett ratifikálnia, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek (ehhez végül 72 ország aláírására volt szükség).
A fő kérdés az volt, vajon a legnagyobb kibocsátók, azaz az Egyesült Államok és Kína mikor ratifikálják az egyezményt. Ez 2016. szeptember 3-án megtörtént, így az Európai Parlament és az Európai Tanács 2016. október 4-ei ratifikációjával elérte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt. Az unió tagállamai közül Magyarország az elsők között, október 5-én ratifikálta a megállapodást.
Az egyezményt aláíró és ratifikáló országok folyamatosan frissülő listáját ITT követheted nyomon!
A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A klímamegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen.
A párizsi egyezményről részletesen ITT írtunk.
A következő szint
A párizsi egyezmény tavaly decemberi megszületése – különösen a zöld szervezetek szemében – még csak részeredmény volt, pusztán a szándék kifejezése. Ugyanis a valódi munka csak a klímamegállapodás életbe lépése után következik, hiszen az egyes országoknak akkor kell tartalommal megtölteniük az “ígéretet”. Azaz konkrét cselekvési terveket, a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó szabályozásokat kell bevezetniük, amelyeknek eredményességét 5 évenként felül kell vizsgálniuk és – amennyiben a kitűzött csökkentési célt sikerült elérniük – szigorítaniuk kell.
