A körforgásos gazdaság egy olyan viszonylag új gazdasági modell, ami a természetben évmilliók alatt kialakult és tökéletesen működő körfolyamatokat tekinti mintának. A cél az, hogy a gazdaságban is egy ehhez hasonló, egyre hatékonyabb és tudatosabb modell jöjjön létre, amelyben a hulladék ismeretlen fogalom.
A Körforgásos Gazdaságért Alapítvány úgy véli, nem szabad kivárni a természeti erőforrások kimerülését, hanem saját érdekünkben – még időben – a fenntarthatóbb utat kell választanunk.
Ezt elősegítendő jött létre 2013 végén az Alapítvány, melynek célja, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság átalakításához, egy erőforrás-hatékony, hulladékmentes, verseny- és egyúttal együttműködés-képes gazdaság megteremtéséhez.
E szakmai keret az Upcycle! Klub nevet kapta, melynek bemutatkozására 2015. április 14-én került sor az Alapítvány által szervezett konferencián.
Előadások
A körforgásos gazdaságot kormányzati szemszögből Palotai Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztályának vezetője mutatta be, aki a rendszerben való gondolkodás jelentőségére hívta fel a figyelmet és a fogyasztók szemléletformálásának fontosságát hangsúlyozta. A körforgásos gazdasággal kapcsolatos legfontosabb lépéseknek a megelőzést, a fenntartható termelés és fogyasztás oldaláról való megközelítést, a lehető leghosszabb termék élettartamra való törekvést, az ökodizájnt és az energiahatékonyságot tartja.
Olajos Péter, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány kuratóriumi tagja, a Green Player Kft. tulajdonosa és ügyvezetője nemcsak nemzetközi kitekintést adott, hanem a körforgásos gazdaságra való áttérés előnyeit is bemutatta, ami elsősorban a megtakarításokban (pl. energiahatékonyság) és a munkahelyteremtésben érhető tetten. Végül számos példát láthattunk arra, hogyan épülhet fel egy-egy sikeres termék, sőt akár márka a körforgásos gazdaság szempontjainak figyelembevételével.
Őt követte Albin Kälin az EPEA Switzerland GmbH vezérigazgatója, aki vállalkozásában először alkalmazta a “cradle to cradle” (magyarul bölcsőtől bölcsőig) elvet és azóta is a terület szakértőjeként ismert. Azon túl, hogy betekintést nyerhettünk általa az EPEA hálózatának működésébe, és megismerhettük az EU 2020-as célkitűzéseit, megismerkedhettünk néhány innovatív “cradle to cradle” termékfejlesztéssel is.
Az EPEA különösen a textilipar és a vegyipar területén aktív, hiszen kiemelt jelentőséggel bír egészségünk szempontjából, hogy mennyire tiszták azok az anyagok, amelyekkel nap mint nap érintkezik a bőrünk.
Söjtöri Nóra formatervező, a Biomimicry Hungary társalapítója a természet inspirálta gondolkodás, tanulás és tervezés fontosságáról beszélt. Megtudhattuk például, hogy a biomimikrinek 3 szintje van: a forma (alak, felület, textúra), az eljárás, folyamat (műveletek sorozata) és az ökoszisztéma (zárt rendszerben együttműködő résztvevők hálózata), majd mindegyikre hozott konkrét példákat is.
Végül Berkovics Dalma, az OuiShare nonprofit szervezet közép-kelet európai képviselője, a Traity üzletfejlesztési vezetője mutatott be sok-sok színes példát itthonról és a nagyvilágból a közössségi – vagy megosztáson alapuló (angolul sharing economy) – gazdaságra, melynek kulcsszavai: hozzáférés, technológia és bizalom.
Olvasd el a “Birtoklás helyett megosztás” című írásunkat is!
A Klub célja a jó gyakorlatok megosztása, a külföldi trendek megismerése, az érdekeltek közötti párbeszéd és együttműködés elindítása, szakmai segítség biztosítása a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában, és végül továbblépés egy fenntarthatóbb, etikusabb gazdaság irányába.
