A Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria neve ellenére nemcsak a gyerekeket és fiatalokat várja kiállításaival, hanem szüleiket is. Az augusztus 24-ig megtekinthető Város vs. természet kiállításuk kimondottan a városlakókat célozza meg, az elgondolkodtatás szándékával.
A galéria vezetőjével és a kiállítás kurátorával, Kaposi Dorkával beszélgettünk.
Mióta látogatható és mi a fő profilja a Deák 17 Galériának?
A Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria 3,5 éve működik, december 17-én ünnepli a születésnapját. Nevét pedig onnan kapta, hogy a Deák Ferenc utca 17. szám alatt, az 1. emeleten található. Elsődlegesen gyerekeknek és fiataloknak (3-23 év között) szóló kiállításokat rendezünk. Ezek általában kétfélék: egyrészt kortárs művészeti anyagok, másrészt gyerekek, illetve fiatalok munkáiból állók.
A galériát a Fővárosi Önkormányzat tartja fenn és úgy működik, mint egy meghosszabbított iskola. Iskolán kívüli programokat szervezünk, amiből igen nagy a kínálatunk: lehet múzeumpedagógiai foglalkozás, nyári tábor, irodalmi könyvbemutató, filmvetítés, zenei rendezvény.
Mindezeken felül pályázatokat is írunk ki, amelyek lehetőséget adnak az ezeken kiemelkedően teljesítőknek, hogy a galériában bemutathassák alkotásaikat. Jelenleg Artit lehet megtervezni, aki a Deák 17 kabalafigurája lesz. Ennek a pályázatnak a leadási határideje július 31.
Budapest szívében van a galéria. Miként jelenik meg a város a programjaitokban?
A város téma már többször megjelent a galéria életében. Például volt olyan, amikor Budapestet gyerekszemmel közelítettük meg: miként jelenik meg Budapest város kortárs gyerek illusztrátorok munkáiban. De a „Miénk a város” kortárs művészeti kiállítás is ide sorolható, csakúgy, mint a Budapest hangjai címmel gyerekeknek meghirdetett videópályázatunk. Ezek mellett városfestészettel, azaz street art-tal, urban art-tal is foglalkoztunk. Sokféleképpen körbejártuk már a várost, az idei nyár pedig a város és a természet kapcsolatáról szól. Kortárs alkotók munkáiból összeállított kiállításunk augusztus 24-ig tekinthető meg.
A környezettudatosság mennyire kap helyet a galéria életében?
A környezettudatosságra nevelés nemcsak a kiállítások, pályázatok vonatkozásában érhető tetten, hanem a foglalkozásokon, művészeti táborokban is. Ezt a vonalat 3 éve kezdtük makettkészítéssel, adott budapesti helyszínekről. A Margitszigetet, a Városligetet, majd a Feneketlen-tó és környékét kellett elkészíteniük újrahasznosított anyagból a táborozó gyerekeknek. Végül ez egy megújuló energiákat felhasználó makettezésben csúcsosodott ki. Megismerték a napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia működési elvét, amiben egy földrajz-rajz szakos művész tanár volt segítségünkre.
Ezek a táborok 10-14 év közötti gyerekeknek szólnak.
Ami egy nehezen megszólítható korcsoport.
Igen, mi is ezt tapasztaljuk. Például 10 éves kortól az örömrajzolás, ami korábban megvolt, teljesen elveszik. A gyerekeket komplexebb dolgok kezdik érdekelni, ezért mi is inkább a tárgyalkotás, makettezés felé tereljük őket.
Idén nyáron is lesz táborotok?
Igen, az említett megújuló energiás-makettes tábort idén is folytatjuk, 6 héten keresztül lesznek nyári táborok itt a galériában. Emellett idén rovarhoteleket is fogunk építeni. Azonban fontos hangsúlyoznom, hogy nem vagyunk erdészek, nem enyvvel fogjuk összekötni a különböző elemeket. Ez esetben is inkább az elv a lényeg, hogy a gyerekek megismerjék a rovarhotel működését és az iskolai ismereteik bővüljenek. Visszamegyünk a Margitszigetre és a rovarhoteleket ott fogjuk felállítani, amiben a Főkert lesz segítségünkre, velük működünk együtt.
Csak budapesti iskolákkal álltok kapcsolatban?
A pályázatok révén nagyon sok vidéki iskolát is megszólítunk. De tény, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásra elsődlegesen Budapestről és agglomerációjából érkeznek az osztályok.
Hogyan vehetik fel veletek a kapcsolatot a pedagógusok?
Van egy pedagógus listánk, amire a weboldalunkon keresztül lehet feliratkozni. Ide rendszeresen küldünk ki hírlevelet az aktuális kiállításunkról, illetve a hozzá kapcsolódó foglalkozásokról. A foglalkozásokat mindig két korosztályra – általános- és középiskolásokra – írjuk ki. Az a tapasztalatunk, hogy óvodásokat ezekre nem hoznak el, ezért őket egy másik programmal igyekszünk megszólítani.
A pedagógusnak kell bejelentkeznie, de mivel ingyenesek a foglalkozások és a táborok is, ezt időben kell megtennie, mert nagyon gyorsan betelnek az időpontok. Az ingyenességet a Főváros biztosítja, mert fontosnak tartja a felelős, környezettudatos városlakók nevelését.
A galéria különlegessége, hogy a környezetvédelmet az alkotóművészettel kombinálja.
Mi a Város vs. természet kiállítás kurátori koncepciója?
Fontos válogatási szempontom volt, hogy az alkotásokon ne szerepeljenek emberek, emiatt a látogatónak bele kell helyezkednie a helyzetbe és választhat, hogy az adott felvetések, kérdések mentén, milyen irányba megy tovább.
A kiállítás középpontjában van leginkább jelen az ember Szabó Klára Petra művein. Ezek dobozok, amelyeken a művész is látszik. Olyan lencsét alkalmaz, amivel más-más nézetből másként jelenik meg (néha kinyitja, néha becsukja a szemét).
Herbert Anikó Boldogsághelyek című akvarell művei a városi életmód negatív elvi kérdéseit ábrázolják. A sorozat darabjaiban a kartonra, mint anyagra építkezik, amely a trash kultúrán túl, a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére, de a hajléktalanok otthonára is visszautal. Képein a karton keret ebben a városi közegben lévő, gyökeret vert, szó szerint talajt fogott emberek testrészeit vizsgálja.
A kiállítás logikai sorrendjében haladva először az elmúlást látjuk, hogy mi lesz akkor, ha a természetet elnyomjuk és az emiatt elpusztul. Két művész foglalkozik ezzel a témával: Énzsöly Kinga videómunkája és Gosztola Kitti metszetei. Utóbbiak olyan valóban létező fákról készültek, amelyek valamilyen okból sérültek és lassú kihalásra ítéltettek. A muzealitás érzetet az is erősíti, hogy a rajzot abból a fafajból készült keretbe helyezte, amit ábrázol, és egy-egy réztáblával jelölte, mintha vitrinben lennének a múlt emlékeiként.
A lassú haldoklás egyfajta együttélésről is szólhat. Tranker Kata munkái kisplasztikáknak tekinthetők. Egy-egy fűzfát mutat be, ami például egy villanyoszlopra tekeredve, azt benőve él vele együtt, alkalmazkodva a városi feltételekhez.
Tovább haladva egy vegyes technikával (rézmetszet és akvarell) készült üvegházat láthatunk, amit a Füvészkertről készített Énzsöly Kinga. Itt is egy olyan együttműködést láthatunk a város és a természet között, ami egy működőképes együttélés.
A galéria bal oldalán, a kiszáradás ellentéte: a túlburjánzás látható. Bartha Máté fotósorozata Indiában készült, amiből szintén kiválogattam azokat a képeket, amelyeken nincsenek emberek, és ahol a növények újra birtokba vették a városi tereket.
A sarokban felépült lebegő város – amit az alkotó, Kerekes Gábor tárgy-kollázsként aposztrofált – is ázsiai vonatkozású. Hanami a címe, ami cseresznyevirágzást jelent japánul. És ha már korábban szóba került az újrahasznosítás, akkor érdemes közelebbről is megnézni ezt az installációt: itt minden hulladékból készült. Kétdimenziós kollázsokat készített és azokból helyben lett egy 3 dimenziós, majdnem körbejárható utópisztikus alkotást.
Hatházi László nagy méretű festményei egy-egy kirakatról készültek.
Boros Mátyás grafikasorozata az ellentétekre épül. A zöld növényzet, ami túlnőhet rajtunk, vagy akár csapdába is ejthet, vagy az eredeti funkciót elveheti.
A negativizmus után a kiállítás végpontja tudatosan pozitív kicsengésű. Ez Kállai Márton közösségi kertekről készült fotósorozata, ahol végül az ember-természet-város egyensúlyban van. Marci több évszakban több közösségi kertet örökített meg 1 év leforgása alatt.
Kimondottan örülök annak, hogy eddig bárki tartott tárlatvezetést, mindig mást emelt ki. Hiszen, ha ennyi olvasata van egy kiállításnak, akkor az azt jelenti, hogy jól működik és elérte a célját.
A Város vs. természet kiállítás augusztus 24-ig tekinthető meg (július 28. és augusztus 12. között nem látogatható, mert ebben az időszakban a galéria ZÁRVA lesz) hétfőtől péntekig 10.00-18.00 között, a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában (Deák Ferenc utca 17., 1. emelet).