Mi várható a hazai közlekedésfejlesztés területén a következő évtizedben? Összehangolható-e és miként a városfejlesztés a közlekedésben várható technológiai fejlődéssel? E témákról szervezett május 12-én műhelybeszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság; a közlekedés jövője mellett azonban sok szó esett a múltbeli adottságokról és a jelenlegi lehetőségekről is. A meghívott szakemberek szerint a hazai helyzet egyelőre nem túl biztató.
Megtorpanó lendület
Sok jó folyamat indult el nálunk a városi közlekedésben – idézte fel Ekés András, a Mobilissimus jelenlegi ügyvezetője az elmúlt évek eredményeit: számos tabu dőlt meg a városi kerékpározással kapcsolatban, a tömegközlekedés fogalma sem számít már „szitokszónak”, s a különböző módon közlekedők – autósok, gyalogosok, biciklisek – is egyre inkább elfogadták egymás szokásait. Ezek a jó tendenciák azonban jelenleg elakadni látszanak – festette máris sötétebbre a képet Ekés. Amellett, hogy újra egymásnak ugranak a közlekedés szereplői – vagy inkább egymásnak ugrasztják őket –, a legfőbb problémát szerinte az okozza, hogy nincs rendszerszintű gondolkodás a közlekedésfejlesztésről: kapkodó, ad hoc jellegű döntések születnek, átfogó koncepció kidolgozása helyett pedig felesleges vitákra pazarolnak el sok energiát.
Ekés András (Fotó: Bodnár Zsuzsa)
„Azon gondolkozunk, hogy bezárjuk-e a Délit, miközben Nyugat-Európában a városok szerves részei a pályaudvarok; arról vitázunk, kihez kerüljön a HÉV, ahelyett, hogy arról beszélnénk, miként illeszthetők be egy hosszabb távú stratégiába a HÉV-vonalak” – sorolta a problémákat.
Új technológiák a láthatáron
Pedig Magyarországon is meg fognak jelenni azok az igények, melyek a gyorsabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb városi közlekedés új formáit szorgalmazzák – fogalmazta meg Csiszár Csaba, a BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense. Az ő előadásában hallhatott leginkább a közönség azokról az új technológiai lehetőségekről és társadalmi kihívásokról, melyek más országokban már jelentős változásokat hoztak. Az autonóm járművek hazai elterjedésére még ugyan várni kell, de az elektromos autók már nálunk is megjelentek és a következő évtizedben ezekből egyre több lesz a városokban – mondta el Csiszár Csaba, aki szerint Magyarországon a különböző átmeneti közlekedési formáké lesz a jövő. A hagyományos tömegközlekedés mellett például egyre több helyen fognak megjelenni az igényvezérelt, vagy más néven rugalmas tömegközlekedési szolgáltatások: ezek lényege, hogy a lakosok utazási igényeiket bejelentik egy irányító központban, ahol ezek alapján tervezik meg a járművek útvonalát és menetrendjét. Már több vidéki városban közlekednek ilyen módon autóbuszok, és Budapesten is van néhány rugalmasan közlekedő éjszakai buszjárat.
Európában a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebben képesek autóvezetésre, ami a saját járművek számának csökkenésével fog járni – tudtuk meg – , s ez a jelenség előbb-utóbb nálunk is be fog következni. Így várhatóan Magyarországon is terjedni fog az elektromos autók használata és a megosztáson alapuló járműhasználat (carsharing) – bár egyelőre Budapesten ezzel kapcsolatban nincsenek konkrét elképzelések. ( Egy sajtóhírben már lehetett olvasni arról, hogy a BKK Zrt. a főváros megbízásából a carsharing alapjainak lefektetésén dolgozik.)
Elektromos autó és töltőállomás (Forrás: vezess.hu)
Az új közlekedési formák megjelenéséhez azonban a mobilitási igényeink és anyagi lehetőségeink jóval tudatosabb felmérésére lenne szükség, s tisztában kéne lenni azzal, hová is szeretnénk eljutni – figyelmeztetett Csiszár Csaba, s hozzátette: ha Budapestről indulva Hamburgig utazunk, s közben kiszállunk Prágában, Drezdában, Berlinben, az egyes városokban megfigyelhetjük a közlekedés ésszerűsítésének és modernizálásnak egyes fokozatait.
Csökkenő autóforgalom?
Vitézy Dávid, a BKK egykori vezetője, a rendezvény harmadik meghívottja szerint Budapesten most egy retrográd közlekedéspolitika folyik, mely évtizedekkel akarja visszavetni a fejlődést. Szerinte a tömegközlekedést az utasok szemével kellene nézni és nem lenne szabad leállnia az elmúlt években megindult fejlesztéseknek. Az autók száma nálunk még mindig jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában – mondta el – , de az autósforgalom támogatása az autók számának növekedéséhez fog vezetni, ami a mainál is komolyabb gondot jelent majd a fővárosnak. Vitézy a dugódíj mellett is érvelt: úgy vélte, Budapesten senki sem próbálta higgadt szakmai érvek alapján meggyőzni erről a közvéleményt – pedig sehol sem vezettek be úgy dugódíjat Európában, hogy előtte ne zajlott volna le több éves társadalmi vita. A parkolóhelyekről is beszélt: szerinte Magyarországon még mindig „szent tehénként” tekintünk ezekre, holott a parkolási lehetőségek bővítése, újabb mélygarázsok építése rendszerint további autóforgalmat generál; az önvezető autók 10-20 éven belüli hazai elterjedésével pedig feleslegessé válik a sok parkolóhely. A várospolitikának – tette hozzá Vitézy – már most fel kellene készülnie a várható változásokra, a fővárosban azonban ennek most nem látni a jeleit.
Vitézy Dávid (Fotó:Bodnár Zsuzsa)
Nemcsak a meghívott előadók, hanem a közönségben ülők közül is többen – például Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke – megfogalmazták, hogy a változások érdekében a szakmai és a civil szervezeteknek együtt kéne fellépniük. A 70-es években a civil mozgalmak kényszerítettek ki sok változást a városi közlekedésben, ma viszont szinte csak a kerékpáros mozgalmak erősek; valóban érdemes lenne erősíteni tehát a civil érdekérvényesítést más területeken is – hangsúlyozta Vitézy Dávid.
S hogy honnan lehet a változtatásokhoz ötleteket meríteni és segítséget kapni? A műhelybeszélgetésen Ekés Attila felhívta a figyelmet az Eltis nevű a portálra, mely a fenntartható városi mobilitással kapcsolatos információk, ismeretek és tapasztalatok áramlását segíti Európában, valamint a CIVITAS nevű, az Európai Bizottság által létrehozott kezdeményezésre és az ennek keretében létrejött Magyar CIVINET nevű hálózatra – ez utóbbiak a városi közlekedés problémáinak megoldásában élenjáró városok tapasztalatait igyekeznek megosztani az érdeklődőkkel.
A legfontosabb azonban – hangzott el többször is a rendezvényen – , hogy a hazai városok élén álló vezetők olyan közlekedés- és várospolitikát folytassanak, mely valóban elősegíti az „okos”, környezetbarát és fenntartható városi közlekedés kialakulását.
