Városi séta 1.

Oswald Gábor
Szerző: · 2014-05-25 | 23:32· Ökoszalon

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szabadban élő állatok messziről elkerülik a várost.
Pedig ha nyitott szemmel járunk, a közvetlen környezetünkben sokszínű élővilágot figyelhetünk meg. Minden évszak tartogat meglepetéseket, így akár urbanizálódott ritka állatfajokkal is találkozhatunk. Egy kis odafigyeléssel és nyitottsággal felfedezhetjük a fák ágain, a háztetőkön és folyópartokon megbúvó élőlényeket. Városi séták sorozatunkban olyan útvonalakat ajánlunk, amelyeken garantált a találkozás szőrös, tollas szomszédainkkal!  
 

A városligeti jég

 
A Műjégpályára kellett mennem, ezért gondoltam keresztülvágok a Városligeten.
Ilyenkor, tél végén, a kopár ágakon már csak egy-egy levél várja a lehullást. A platánfák szomorúan figyelik a járókelőket, az üres ágakon ülve csak néhány vetési varjú és széncinege keresi a táplálékát.

Dankasirály (Fotó: Pást Csaba)

Közönséges platánfa – Platanus x acerifolia
Vetési varjú – Corvus frugilegus
Széncinege – Parus major
Kékcinege – Cyanistes caeruleus
Szajkó – Garrulus glandarius
Holló – Corvus corax
Nagy fakopáncs – Dendrocopos major
Vörös mókus – Sciurus vulgaris
Dankasirály – Chroicocephalus ridibundus
Szürke gém – Ardea cinerea
Közönséges ékszerteknős – Trachemys scripta
Tőkés réce – Anas platyrhynchos
Kormorán – Phalacrocorax carbo

Egy ideje már szemet szúrt, hogy egyre több erdei madár – szajkó, holló, fakopáncs – költözik be a városba, sőt még tavaszra is nálunk maradnak. A parkban sétálva, a városban korábban ritka vendégnek számító madarak láttán már meg sem lepődtem.
Az egyik fán egy harkálypár kergette egymást. A közelből heves kopogás hallatszott. Megálltam, hogy megkeressem a hang forrását – az egyik villanyoszlopon egy fakopáncs kopogott. Már nem először találkoztam ezzel a jelenséggel, nevezetesen, hogy fának hiszi a fémoszlopot, ami jól példázza, hogy milyen viselkedésbeli furcsaságok alakulhatnak ki egy alapvetően erdei faj urbanizációjakor.
Gondoljunk csak a szemetesekben élelem után kutató vörös mókusokra vagy varjakra!

A jégpályára kiérve megjelentek a vízi madarak csoportjai is. Több sirályfélét pillantottam meg, köztük dankasirály rajok tűntek fel. Bár most nem találkoztam velük, de a környéken rendszeresen tanyáznak tőkés récék is. Ami azonban engem is meglepett, az a felettem elhúzó gém látványa volt. Ahogy a távolból meg tudtam ítélni, leginkább egy szürke gémre emlékeztetett. A városi vizes élőhelyeken – például a Feneketlen-tónál – könnyen találkozhat a szemfüles arrajáró a vízi élőlények széles körével (ékszerteknősök, récék, sirályok), a Duna partján pedig akár kormoránokkal is, de a gémek ezidáig nagy ritkaságnak számítottak a városban – öröm volt látni egy példányt!

Olvasd el “Városi séta 2.” című írásunkat is!

Olvas

 

Címkék: ,