A Városliget átalakítása ökológiai szemmel

Ebben a cikkben a Városliget jelenlegi ökológiai állapotáról és a tervezett építkezések ökológiai hatásáról szerettem volna megszólaltatni a téma szakértőit. Szándékom nem változott, ám időközben a Liget ügye újabb fordulatot vett: március 17-én, a volt Hungexpo irodák területén – ahová a Magyar Zene Háza épülne – megkezdett fakivágásokat tiltakozó aktivisták megakadályozták, akik azóta is őrzik a területet. Az alábbiakban ezért egyrészt a Liget Budapest Projekt által a park állapotáról, a tervezett építkezések hatásairól készült felmérések növény- és állatvilágot érintő megállapításait vizsgálom, másrészt az eddigi fakivágásokkal kapcsolatos dokumentumokat és a tájépítészeti pályázatot érintő véleményeket is megszólaltatom.   

 

A Városliget időről időre visszatérő téma a ReCity Magazinban, először a Liget történetét mutattuk be, majd a Liget Budapest Projektről, illletve a Városliget+ tervezetről számoltunk be részletesen.

 

Bár a Városliget átalakításáról szóló döntés évekkel ezelőtt megszületett, a parkba szánt új múzeumépületek közül eddig csak az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Zene Háza véglegesnek szánt tervei készültek el. A többi intézményre vonatkozóan nincsenek teljesen végleges tervek, s a Liget rehabilitációjára kiírt pályázat is csak idén májusban fog lezárulni. Ennek ellenére a park egészére vonatkozó tájépítészeti terv hiányában is megindultak a volt Hungexpo-telken a fakivágások, amiket azonban  Ligetvédő civilek és csatlakozó politikai aktivisták tiltakozása miatt egyelőre leállítottak. De vajon milyen ökológiai szempontok figyelembe vételével kezdődtek meg a Ligetben a munkálatok?

 

Bokros teendők

 

A Liget Budapest Projekt idén februárban számolt be arról, hogy elkészült a Városliget eddigi legátfogóbb, teljeskörű ökológiai felmérése.
„A parkban főként a kerti és parkalkotó fajok dominálnak (platán, díszfenyő fajok, ostorfa, nem őshonos juharok), az azonban meglepő, hogy a 100 hektárra kiterjedő zöldfelület ellenére az erdei fajok (pl. tölgyek, hársak, hazai juharok) aránya nagyon alacsony” – olvashatjuk a Liget Budapest honlapján a felmérés kapcsán.  A beszámoló ezután hivatkozik Péter Gábor ökológus véleményére, mely szerint a fák alatti aljnövényzet jellegtelen, gyomos, a cserjések pedig még városi parkok viszonylatában is kis kiterjedésűek. Aktív cserjeszint és megfelelő korhadékréteg hiányában kevés az ízeltlábú és a giliszta – állítja a szakember – , ezért a madaraknak sem jut elég táplálék. A felmérés nyomán készült tanulmányban ajánlások is szerepelnek: cserje és lágyszárú növényfajok ültetését, cserjés vadfoltok létrehozását és a Városligeti-tó természetközelibbé tételét javasolják. A beszámoló ezután arról tájékoztat, hogy „a Liget Projekt keretében több ezer négyzetméternyi védett, természetes cserjefoltot, úgynevezett ökológiai hotspotot, illetve vizes élőhelyet terveznek létrehozni, amely megoldást kínál a Városliget élővilágának jelenlegi problémáira”.

Megkerestem Péter Gábor ökológust, többek közt azért, hogy megtudjam: milyen javaslataik vannak a városligeti fákat illetően, hiszen a beszámolóban erről nem esik szó. Kiderült, hogy a Belemnites Mérnöki Iroda által végzett élővilág-védelmi felmérés – melynek során 81 hektáron mérte fel az iroda a park növény- és állatvilágát – a fákat nem érintette: ők a gyepszintet és a cserjeszintet vizsgálták, a faállománnyal a Főkert foglalkozott.

Kérdésemre, hogy az állatvilág vizsgálatához nem hiányoztak-e a fákra vonatkozó adatok, Péter Gábor azt válaszolta: erre nem volt szükség, mert a Ligetben lévő madárfajok jellemzően nem fán fészkelnek. Szerinte megalapozottan állítható, hogy a park élővilágának gazdagodását a cserjés területek és vizes élőhelyek gyarapításával lehet majd biztosítani. Arra a kérdésre, hogy mindez a park mely részein fog megvalósulni, nem kaptam választ. Valójában a felmérés kapcsán a mérnöki iroda munkatársai csak javaslatokat fogalmaztak meg, s a Liget Budapest által ígért „cserjés vadfoltok” telepítéséről is csak a parkrehabilitációs pályázat lezárulása után lehet egyáltalán beszélni.

 

 

Kinek fütyöl

 

Az ökológiai felmérést tartalmazó tanulmány – mely a tájépítészeti pályázat mellékleteként tölthető le a Liget Budapest honlapjáról – viszont más kérdéseket és kételyeket is ébreszthet olvasójában. A szöveg például megállapítja, hogy a Liget nagyon jelentős szerepet játszik Budapest madárvilága szempontjából, s „különösen fontos három harkályfaj (zöld küllő, nagy fakopáncs és balkáni fakopáncs) fészkelése a területen”.

E fán fészkelő madarak védelmében a szöveg felhívja a figyelmet az odvas, holt fák meghagyásának fontosságára, ám arról, hogy hol vannak ilyen fák és azok közül melyeket kéne meghagyni, nem esik szó. Ezért nem lehet megalapozottnak tekinteni azt a kijelentést, hogy „a tervezett beavatkozások kevés esetben érintik az adott fajok fészkelő helyeit.”

A tanulmány egyébként sem hivatkozik sehol a Főkert által végzett fafelmérések adataira, többek közt ezért is vitathatók a denevérekről, illetve azok védelméről szóló megállapításai. Mint kiderül, eddigi ismereteink alapján a Városliget a főváros egyik legjelentősebb denevéres élőhelye, ahol korábban hét különböző denevérfaj egyedeit figyelték meg. A mostani felmérés során a denevérek lelőhelyeit akusztikai vizsgálattal – detektorokkal – és vizuális vizsgálattal igyekeztek számba venni, s ennek alapján megállapítják:

„a denevérek nem máshonnan érkeznek ide (pl. táplálkozni), hanem itt van a búvóhelyük is.”

Ám a vizsgálatok a júliusi-augusztusi időszakra nem terjedtek ki, pedig a denevérek szálláshelyeit csak ekkor, a kölyöknevelés időszakában lehet feltérképezni; a nyári időszakban, a Városligeti-tó teljes feltöltése után egyébként is jóval több denevér él a parkban. A vizsgálatokat tehát folytatni kell, de az azért így is állítható – olvasható a szövegben –, hogy „az idősebb, jól odvasodó fákkal rendelkező területrészek kifejezetten jó denevéres élőhelyek, melyeknek kiemelkedő jelentősége van a helyi denevérállományok megőrzése szempontjából.”

Mivel azonban az eddigi megfigyelések eredményeit nem vetették össze a Liget faállományának adataival, nem derül ki, pontosan hol is vannak a denevérek számára megőrzendő fák.

„Az esetleges fakivágások érinthetnek lakott denevér-odvakat” – ismeri el a tanulmány, ezért hozzáteszi: „a fakivágáshoz kapcsolódó munkákat a denevérek szaporodási időszakán kívül kell végezni, az esetleges lakottságot a kivágások előtt közvetlenül ellenőrizni kell.”

Míg a denevérekről legalább részleges információk vannak a felmérésben, a Ligetben élő mókusokról, megdöbbentő módon, semmilyen adatot sem tudunk meg – csak egy fotó szerepel ezzel a képaláírással: „a közönséges mókus gyakori a területen”. Valószínűleg a faállományra vonatkozó adatok híján – és talán a megfigyelési idő rövidsége miatt – nem tudtak adatokat gyűjteni e fán élő állatokról.

 

Mindezek alapján kétséges, hogy cserjék és lágyszárúak ültetése valamint a „vizes élőhelyek” gyarapítása elegendő lenne a Liget élővilágának gazdagodásához. Kétségtelen, hogy e tervek megvalósítása nyomán a park egy kis részén több bogár, giliszta és sün jelenne meg, s a több cserje is vonzerőt jelentene a madaraknak. Arról viszont, hogy az építkezések hatására, illetve a fakivágások miatt a harkályok, denevérek, mókusok száma milyen arányban csökkenne, s ez milyen ökológiai veszteséggel járna, a felmérés sajnálatos módon nem beszél.

 

 

Mi mennyi

 

A Főkert által 2014-ben elkészített fakataszter szerint a Ligetben 6358 fa található. Ez a szám azonban nem csak a meglévő fákat jelenti, mert az állományba az üres fahelyeket és a tuskókat is beleszámították.  (Csak a Városligeti körút 85 fájából 23 darab „fa” valójában üres fahely vagy tuskó.) A fák összegző értékelésébe pedig belevették az üres fahelyek 0 értékét – a fákat ugyanis több szempont szerint, 0-tól 5-ig „osztályozták” – , ennek alapján a városligeti fák egészségi állapotának átlagértéke 3,03 lett.  A 3-as érték azt jelenti, hogy a fa „a termőhely által meghatározott életkor előtt lecserélendő” – ez az átlagérték pedig azt sugallja, hogy a Városliget fái döntő többségükben lecserélhetők, azaz kivághatók.

A kataszter adataival azonban sok más baj is van: nemcsak több száz facsemete, hanem számos termetes fa is hiányzik a felsorolásból (gyertyánok, szilek, juharok, tiszafák, amerikai vasfák), sőt egész facsoportok is lemaradtak a listáról, például a Washington szobor mögött vagy a Körszínház helyén lévők – állítja Garay Klára, a Városliget barátai blog írója, aki összegyűjtötte, milyen kirívó hiányosságok vannak még a Főkert faösszeírásában.

Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere szerint is számos hiba található az adatokban: ő többek közt a Kertem vendéglő és a Közlekedési Múzeum környékén talált olyan fákat, amik nincsenek a listán feltüntetve. A Városliget Zrt. a kifogásokra reagálva azt kérte minden magánszemélytől és civil szervezettől, hogy jelezze a Főkertnek, ha hibát talál a fakataszterben. Csakhogy elég valószerűtlenek tűnik, hogy a Liget látogatói a 186 oldalas faösszeírással a kezükben ellenőrizgetik, jók-e az abban szereplő adatok. Szerettem volna megtudni a Főkert illetékesétől, hogy hány bejelentés érkezett hozzájuk ez ügyben; Nagy Istvántól, a Főkert munkatársától viszont azt a választ kaptam, hogy a fakataszterről csak a Városliget Zrt. engedélyével adhat ki a Főkert információt.

A Kertem vendéglő környékén március 17-én kivágott fákról a Városliget Zrt. részéről Sághi Attila nyilatkozott a hvg.hu-nak; eszerint „voltak fák, amelyek betegek voltak, és voltak, amelyek valóban útjában voltak az épületnek.” Sághi szerint a területen csak 6 fát vágtak ki, s nem is tervezik több fa kivágását, hiszen eddig is „minden egyes fáért munkacsoportok küzdöttek”, s energiáikat ezután abba szeretnék fektetni, hogy a park ökológiailag megújuljon. A Városliget Zrt. munkatársa emellett arról is beszélt, hogy felülvizsgálják a terveket és pénzátcsoportosítással több fa átültetése áll szándékukban.

 

Mindennek azonban ellentmond mindaz, ami a Zene Háza környezetrendezési tervében áll. A tájépítészeti pályázathoz mellékelt anyagban – melynek készítője Kuhn Attila vezető tervező és a Gardenworks Kft.  – az szerepel, hogy a területen építkezés miatt 16 db kivágandó fa – köztük értékes tiszafák és fehér nyárfák – és 19 db „kertészeti okokból” kivágandó egyed van, azaz összesen 35 db fát kell majd kivágni. (A kertészeti okból kivágandó fák közt az odvas, korhadt egyedek mellett pl. deformált törzsű vagy túl széles lombkoronájú fák is kivágásra ítéltettek.) A terv szerint az egészséges fák pótlására olyan 7 darab koros oszlopos tölgyet fognak ültetni, melynek törzsátmérője másfélszerese a kivágott fákénak, és a „kertészeti okokból” kivágandó fák helyére is ültetnének 19 darab fát. (Itt nincs feltüntetve a törzsátmérő).

Más adatok szerepelnek a Budapest Főváros V. kerületi Hivatala március 16-án hozott határozatában – e határozat alapján kezdték meg a favágásokat március 17-én – , mely 40 fa kivágását rendeli el: 15 fát építési okokból, 25-öt kertészeti okokból kell a rendelet szerint kivágni – igaz, a plusz 6 „fa” hat darab tuskó eltávolítást jelenti. A döntés indoklásaként – többek közt – azt találjuk a szövegben, hogy a kivágásra kerülő fák „ökológiai szempontból nem pótolhatatlanok, eltávolításuk nem okoz helyrehozhatatlan kárt a Városliget természetvédelmi státuszában.” A kivágott fák pótlásaként viszont oszlopos tölgyről már nem esik szó: a határozat 7 db platán és 872 db tiszafa ültetését írja elő.

Az egymásnak ellentmondó dokumentumok és nyilatkozatok miatt valójában nem tudhatjuk, hogy mik is a konkrét elképzelések. És sajnos továbbra is érvényesek M. Szilágyi Kinga tájépítész 2014-ben leírt gondolatai:

„A környezeti, ökológiai viszonyok megváltozása és az elkerülhetetlen fakivágások súlyosan veszélyeztetik az idős fák megmaradását. Igaz, a faállomány egy része már elég rossz állapotban van, amin igazán kár lenne csodálkozni ilyen terhelés és ilyen fenntartás mellett, de a fokozatos megújítás és a beavatkozások miatti kipusztulás okán szükséges újratelepítés között nagy különbség van. A kondicionáló, árnyékot adó fák elvesztése több évtizeden át foghatja vissza a Liget rekreációs lehetőségeit. A szinte folytonos, zárt gyökérzónát képező faállomány minden beavatkozásra együtt, állományi szinten fog reagálni. Ezzel a lényegi kérdéssel a hatástanulmányok nem foglalkoznak.”

 

 

Régi kert, új kert

 

Hogy a Liget Projekt keretében pontosan mi marad meg a park növényei közül és milyen új elemekkel gazdagodik a Liget, az a tájépítészeti tervpályázat győztes pályaműve alapján dől majd el. A múlt év végén a Városliget Zrt. által kiírt parkrehabilitációs pályázat formálásában – a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatával együtt – a Magyar Tájépítészek Szövetsége is részt vett, de részvételét számos feltételhez kötötte. Ezek egyike az volt, hogy a pályázók a Városliget kerttörténeti dokumentációját is megkapják – ez adna ugyanis részletes tájékoztatást arról, melyek a park különösen megőrzendő vagy helyreállítandó elemei. A pályázathoz mellékelt, 2012-ben készült kerttörténeti összefoglaló (Bazsó Gábor és dr. Szikra Éva munkája) azonban csak röviden összegzi a Városliget történetét, és nem von le következtetéseket a Liget megőrzendő értékeiről – nem felel meg tehát a kért feltételnek – fogalmazta meg a Tájépítészeti Szövetség idén januárban. A Budapest, Városliget történeti kert című összefoglaló munka valójában azzal a céllal íródott, hogy megalapozza a Városliget történeti kertté való nyilvánítását; szövege is azzal zárul, hogy szerzői kijelentik:

„a zöldfelület mértékét csökkentik, ill. csökkenthetik az esetleges beépítések, ennek veszélyét is elháríthatja a Liget történeti kertté való nyilvánítása. A védelem elmaradása esetén tovább romolhat az állapota a kertnek, valamint értékes zöldfelületeket építhetnek be.”

 

A Városligetet történeti kertté nyilvánítása persze nem történt meg – hiszen ha megvalósult volna, új múzeumépületeket sem lehetett volna ide tervezni. A Liget Budapest Projekt mégis egy olyan kerttörténeti összefoglalót adott a pályázó tájépítészek kezébe, amely az „esetleges” építkezések veszélyeit hangsúlyozza és az értékes zöldfelületek megőrzésére hívja fel a figyelmet. Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést: vajon születik-e olyan pályamű, mely e szellemben tervezi meg Budapest 200 éves közparkját?

 

 

Címkék: Budapest, ökológia, Városliget