A fővárosban mindenütt megjelentek a Liget Budapest Projekt Kíváncsi vagy, milyen lesz? feliratú plakátjai. Mivel valóban kíváncsiak voltunk, hogyan fog változni a Városliget, és szerettünk volna a plakátokon lévő kérdésre választ kapni, megkerestük a park gondozásáért és átalakításáért felelős Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. munkatársait. Bodnár Zsuzsa cikkéből kiderül, mit tudtunk meg.
Nemcsak a kíváncsiság vezérelt, amikor a Liget jövőjéről szerettem volna a látványterveken túlmenő információkhoz jutni: a Városliget ökológiai állapotáról szóló korábbi írásomban számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Főként azt szerettem volna kideríteni, hogy a park növény- és állatvilágában milyen változások fognak történni, s hogy a Liget mely ökológiai és kerttörténeti értékei kapnak majd kiemelt figyelmet a felújítás során.
Kérdéseimre a Városliget Zrt. sajtóreferense, Zalka Szilvia írásban válaszolt.
A Városliget 2015-ös ökológiai felmérésében, melyet Péter Gábor és munkatársai végeztek, a fákról nem szerepeltek adatok, mert az a Főkert feladata volt. Elkészült-e már a ligeti fák felmérése és hol olvashatók annak eredményei?
Ahogy az Ön által kapott információkból is kiderül, Péter Gábor a Városliget élővilágának felmérésére kapott megbízást, mely felmérést el is készítette. A városligeti fák állapotával ellenben a Főkert foglalkozik, az ő szakembereik állították össze a park fakataszterét, amely nem része az ökológiai tanulmánynak, hanem egy külön anyag. Ez a tanulmány jelen pillanatban is javítás alatt van, amint elkészült a pontosított változat – várhatóan 1 hónapon belül – , közzé fogjuk a tenni a Liget Budapest Projekt honlapján.
Mocsári ciprus a Városligeti-tó partján – ez is a Liget értékes növényeinek egyike. (Fotó: Bodnár Zsuzsa)
Emellett szeretnénk tájékoztatni, hogy az átfogó tanulmányok mellett minden egyes építési hely tekintetében kötelező ökológiai kockázatelemzést kell készíttetnünk a munkálatok megkezdése előtt. Ökológiai kockázatelemzés szükséges a kivágásra javasolt fák esetében is, melynek részletes tartalmát a Városligeti Építési szabályzat tartalmazza.
A Városliget „kerttörténeti és kultúrtörténeti értékei miatt is egyetemes értéket képvisel” – olvasható a Történeti Kertek Adattárában, Bazsó Gábor és dr. Szikra Éva: Budapest, Városliget történeti kert című tanulmányában pedig az áll, hogy növényritkaságok is láthatók a parkban. Melyek a legfontosabb, kerttörténetileg is értékes növények a Ligetben?
A Történeti Kertek Adattára egy szabadon szerkeszthető oldal, nem tekinthető hiteles forrásnak. A Városligetre vonatkozó bejegyzésnél egyetlen forrást jelölnek meg a szerzők, ami 1984-es. A könyv nem történeti kertként kezelte a bemutatott kerteket, hanem élőfa gyűjteményként. Nem végzett forráskutatást, egyszerű helyszíni tapasztalatok és másodlagos források alapján írt az egyes kertekről egy-egy ismertetőt. Ebből könnyen belátható, hogy a szöveg bizonyosan nem a Városliget mai növényzeti összetételére vonatkozik, mert az most nagyon sivár – ahogy az a friss ökológiai tanulmányból is kiderült. Általánosságban azt tudjuk elmondani, hogy a Városliget értékes növényei egyes fák, fasorok, melyek kerttörténeti szempontból fontosak. Ezek jellemzően platán és tölgy fajok.
A fő kérdés: vajon hogyan hatnak majd a park élővilágára a tervezett berházások? (Kép forrása: felsofokon.hu)
Kijelölésük, egészségi állapotuk meghatározása szakértői feladat, ahogy a Városligetre vonatkozó kerttörténeti dokumentáció elkészítése is, amely a park rehabilitációs tervpályázatunk győztesének, azaz a Garten Stúdiónak a feladata lesz. Ennek az anyagnak az elkészülte után tudjuk teljes pontossággal megnevezni a különlegesen értékes, városligeti növényeket.
Fontos megjegyezni, hogy a Városliget nem egy tipikus gyűjteményes kert, a telepítésekor a tájépítészeti és gazdasági szempontok uralkodtak, nem az volt a cél, hogy egzóták bemutatóhelyét hozzák létre. A kerttörténeti tudományos dokumentáció külön fejezetben fogja tárgyalni a növényállományt a telepítési korszakok, a fajösszetétel alapján is. A Városligetet egyébként nem nyilvánították történeti kertté.
Sághi Attila műszaki igazgató azt nyilatkozta, hogy már nem vágnak ki fákat a volt Hungexpo-telken, és felülvizsgálják a terveket, hogy fakivágás helyett ezen a területen fákat mentsenek meg. Hány fa átültetését tervezik a Ligetben?
Eredetileg 5 db fát terveztünk átültetni a Hungexpo területéről, jelen helyzetben – az említett szakmai vélemények mentén – további egy fát tudunk megtartani, tehát összesen hat fát fogunk átültetni. Ezen kívül még régi tuskók, illetve már félig kivágott, invazív fajú facsonkok vannak a területen, amelyeket a balesetveszély elhárítása érdekében szükséges eltávolítani, de a jogszabályokhoz hűen, másfélszeres mennyiségben vissza fogjuk pótolni őket a Városliget területén. Valamennyi további fejlesztésünket is felülvizsgáltuk annak érdekében, hogy egészséges, nem tájidegen fa ne kerüljön kivágásra, hanem át tudjuk ültetni.
Úgy tudom, hogy a tájépítészeti terv győztes tervének kihirdetése után még jelentősen módosulnak a Liget átalakításával kapcsolatos építészeti, környezetrendezési, közlekedési és közműtervek. Mikor lesznek véglegesek ezek? Hol, és mikor lesznek megismerhetők azok az adatok, melyek a Liget növényvilágában történő változásokról szólnak?
A tájépítészeti tervpályázat eredménye honlapunkon található. Következő lépésként tárgyalásos közbeszerzési eljárás indul júniusban a nyertessel, a szerződéskötést követően pedig megkezdődik a tervezési időszak, amely megközelítőleg 1 évig fog tartani. A terveket természetesen nyilvánosságra hozzuk, a megszokott módon, a honlapunkon.
Parkoló autók a fák közt – vajon erre ki adott engedélyt? (Fotó: Garam Katalin)
A Városliget melyik részén vagy részein fogják kialakítani az ígért többezer négyzetméternyi ökológiai hotspotot és az új vizes élőhelyeket?
Ezen részletek kidolgozása szintén a nyertes tervezőiroda feladata lesz, a későbbiekben fog kiderülni.
Az ökológiai vizsgálatot összegző tanulmányban az szerepelt, hogy a Liget több állatfajának – pl. a denevéreknek, a mókusoknak – a pontos élőhelyét és számát még nem sikerült megállapítani. Mikor, milyen felméréséket kell még elvégezniük?
A Liget egynémely állatfajának élőhelyét és pontos számát az adott időszakban – vegetációs időszak, élettani jellemzők miatt – részlegesen ugyan, de kielégítően tudták felmérni a szakemberek. A többi faj tekintetében ez a vizsgálat kifogástalan volt, így az ökológiai alapfelmérés kellően részletes volt ahhoz, hogy a Városliget biológiai állapotát meghatározhassuk. A felmérés alapján tett javaslatok beépülnek a Liget tájépítészeti és kertészeti rehabilitációs terveibe, így szolgálva azt a célt, hogy egy magasabb szintű ökológiai sokféleséget érjünk el a parkban.
Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, illetve homályos pont a Liget Budapest Projekt ökologikus kivitelezése kapcsán, ezért a Ligetvédők továbbra is fáradhatatlanul őrzik a területet.
Következő cikkünkben az ő véleményüknek adunk hangot!
