Számos kutatás bizonyította már, hogy a városlakók jó közérzetéhez nagyban hozzájárul a minőségi zöldfelület közelsége. Sokszor azonban – főként a belvárosiaknak – a csendes, madárcsicsergős parkokhoz való hozzáférésük korlátozott. Hogyan lophatunk mégis némi “zöldet” a betontengerbe? Erre keressük a választ néhány külföldi példa segítségével!
Habár hosszú évek várakozása után végre valóban úgy tűnik, hogy hamarosan átalakul, méghozzá lakosság- és környezetbarát módon Budapest pesti rakpartja, mégis érdemes egy pillantást vetni más országokban milyen jó megoldások születtek a városi folyópartok rekultivációjára. Az alábbiakban bemutatásra kerülő metropolisok vízpartjainak “zöldítésével” nemcsak a légszennyezettség csökkent, de mind a szemnek, mind a léleknek gyönyörködtető új városi élettér született.
Ljubljana
Itt van mindjárt a szomszédos Ljubjana városa. Szlovéniában már az 1930-as években születtek arra vonatkozó tervek, hogyan tehetnék a Ljubljanica folyót a város kulturális központjává, azonban ezek csak a 21. század elején valósultak meg. 2004-ben a városvezetés 20 millió eurót szánt arra, hogy a folyóvölgyet újraépítsék, és ezzel hozzájáruljanak a főváros gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.
A munkálatok 2007-es befejezését követően a lakosság hamar megkedvelte az új zöldterületet, egyre nőtt a népszerűsége, aminek köszönhetően teret nyertek újabb projektek is. Ezek egyike egy a folyópartra épített acélpavilon, ami pihenésre és kulturális programok tartására egyaránt alkalmas.
A pavilon sikerét bizonyítja, hogy 2012-ben városi közterület kategóriában díjat is nyert (European Prize for Urban Public Space in 2012).
Madrid
A 2007-ben indult projekt előtt a Manzanares folyó mindkét partján gyorsforgalmi út haladt el. A folyót gyakorlatilag lehetetlen volt megközelíteni, így esélyük sem volt a helyieknek arra, hogy rekreációs célokra használhassák.
A 280 millió euróból megvalósuló új zöldterületet – a Madrid Rio-t – a West 8 építésziroda jegyzi, melynek nem ez volt az első folyópart átalakító projektje. A több mint 80.000 négyzetméternyi területről kiszorult az autósforgalom (többek között felszín alá vezették).
2011-re 47 projekt valósult meg a gyönyörűen parkosított övezetben, ahol a természetközeli építészet elemei is megmutatkoznak: találunk itt parkokat, hidakat, hosszú kerékpárutakat, fedett teniszpályákat, focipályát, mászófalat, de gördeszka parkot és BMX pályát is.
A bringásoknak külön is kedveztek, mivel úgy alakították ki a parkban a kerékpárutakat, hogy közvetlenül csatlakozzanak a város már meglévő bicikliútjaihoz – így akár hosszabb túrák kiindulási vagy célpontja lehet a park.
Mindezen túl a madridiak egy régi vágya is teljesülhetett: kialakításra került egy strand, ami a város korábbi nagy hiányossága volt (kb. 300 km-re volt a legközelebbi). Ezenkívül a területen található három mesterséges tó, valamint több szökőkútrendszer is, melyeket gazdaságossági szempontból csak nyáron használnak, hogy ezekkel segítsenek tompítani a nagy forróságot.
Qunhuangdao
A kínai Qinhuangdao városban található Thange folyó mintegy 20 hektáros partját úgy alakítottak ki, hogy meghagyták annak ártéri erdő jellegét. Így a környezet nemcsak a pihenésre vált alkalmassá, de akár egy tanulmányi kirándulásra is. A tervezőknek szerencséjük volt, mivel a folyó jó ökológiai állapotban maradt fenn, megőrizve a helyi, buja, változatos őshonos növényzetet. A Red Ribbon Park tervezőinek ugyanakkor meg kellett küzdeniük az ebből fakadó veszélyekkel és a part megközelíthetetlenségével, valamint a szeméthegyekkel és a közeli nyomornegyed miatt a közbiztonság hiányával.
A park kialakításánál kiemelt cél volt az edukáció, amit végül az ún. „vörös szalaggal” valósítottak meg, ami mára a terület ismertetőjegyévé vált. A park területén 500 méter hosszan fut végig ez a vörös szalag, ami betölti a pad és a világítás funkcióját is. Ennek mentén olyan növényeket telepítettek, melyeknek segítségével jobban meg lehet ismerni a helyi faunát.
A parkban ezenkívül található még több virágoskert, biciklipálya és pihenésre alkalmas pavilonok is. A 2008-ban befejeződött projekt nemcsak a rekreációnak, a biztonságos kikapcsolódának ad teret, de azóta a környék életszínvonala is emelkedett.
A fentieken túl más nagyvárosok (pl. Lyon, Párizs, Szingapúr és New York) is komoly lépéseket tettek az elmúlt 10-15 évben annak érdekében, hogy vonzóvá tegyék lakosaik számára a folyópartokat és ezáltal élhetőbbé a településeket.
A bemutatott példákból is jól látható, hogy számos lehetőség közül választhat Budapest és a többi folyóval rendelkező nagyváros vezetése, ha szeretnék rendezetlen vagy kihasználatlan folyópartjaikat megújítani.
