Akár modern korunk vallásának is tekinthetjük szinte megszállott érdeklődésünket a gazdagság, a pénz, a hírnév és a siker iránt. A boldogságot gyakorta tévesen abban keressük, hogy mik vannak a birtokunkban, és miket vágyunk még megvásárolni. A fogyasztói társadalom nagy ígérete a pénzen megvehető boldogság képe, melynek hatására reklámokkal generált szükségletek folytonos kielégítésének mókuskerekében tapos a nyugati civilizáció. Kérdés, hogy tényleg ez a boldogságunk útja? Meglepő kutatási eredményekkel találkozhatunk Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára című könyvében.
Jelenkorunk környezeti válságának gyökere a múlt század óta a növekedésorientált, korlátokat nem állító technika és gazdaság fejlődésében keresendő. Napjaink fogyasztói társadalmában csakúgy, mint a történelem során mindig,
A boldogságkeresés mély lelki szükségletünk, nem mindegy azonban, hogy miként tesszük. A legtöbben ma úgy gondolják, hogy akkor lesznek boldogok, ha mindent megkapnak, amit akarnak, ráadásul az, hogy mennyi az elegendő, mindig azt jelenti, hogy lehetőleg többet szerezzünk, mint mások. Mintha az élet értelme a javak felhalmozása lenne.
Elméleti síkon…
A vallási és filozófiai rendszerek bölcsei és nagy gondolkozói minden időben felhívták az emberek figyelmét arra, hogy akik szerint az anyagi gazdagság és a társadalmi hírnév az élet értelme, azok egyre távolabb kerülnek attól, ami igazán fontos. Legtöbbünk egyetértően bólogat az előbbi mondat hallatán, azonban a mindennapok során a fogyasztásra buzdító reklámok könnyedén felülírhatják ezt a tudásunkat.
A pszichológia elméleteihez fordulva, azt látjuk, hogy irányzatonként igen eltérő az anyagi javakhoz fűződő viszonyulása a tudósoknak.
Az evolúciós pszichológia és a behaviorizmus tételei szerint (Davis Buss, B. F. Skinner) vélhetően a génjeinkbe van kódolva, hogy jómódúak akarunk lenni, mert ez nagyobb túlélést tett lehetővé őseinknek, valamint a viselkedésünket alapvetően a kívülről kapott jutalmak befolyásolják.
Ezzel szemben a humanisztikus és egzisztenciális pszichológusok – Carl Rogers, Abraham Maslow, Eric Fromm – elismerték, hogy szükséges bizonyos szintű anyagi jólét az egészséges élethez, ugyanakkor ezek túlzott hajszolása inkább elvonja a figyelmünket a magasabbrendű céloktól, így a jólléttől és a boldogságtól.
…és a gyakorlatban
Az utóbbi évtizedekben a pszichológia átfogó kutatásokat végzett az emberi boldogság témakörét illetően. Különféle tesztekkel vizsgálták a kutatók – többek között Tim Kasser, Richard Ryan, Russel Belk, David Myers és Ed Diener – hogy milyen hatással van az emberek életére, hogyha az anyagi javak megszerzésének túlzott jelentőséget tulajdonítanak.
Az eredmények egyértelműen a humanisztikus és egzisztenciális pszichológia téziseit támasztják alá. Amennyiben van a túléléshez elegendő élelmiszerünk, ruházatunk és van tető a fejünk felett, akkor csekély mértékben járul hozzá boldogságunkhoz, ami efölött még a tulajdonunkban van.
További vizsgálatok kimutatták, hogy az anyagelvű gondolkodás kimondottan káros hatással van testi-lelki egészségünkre. A materialista értékek mellett voksoló emberek sokkal nagyobb hányadban lesznek depressziósak, szorongóak és élnek különböző függőséget okozó szerekkel, mint az alkohollal, a dohánnyal vagy a kábítószerekkel.
Az egyik tesztsorozat megállapított három fő jellemvonást az anyagelvű személyekről: preferálják a saját tulajdont a kölcsönzéssel vagy bérléssel szemben, nem nagyvonalúak és általában irigyek is mások tulajdonára.
Elégedettség tekintetében is hátrányban vannak a kevésbé anyagias társaikkal szemben, többnyire elégedetlenebbek a családjukkal, a jövedelmükkel és a baráti kapcsolataikkal, az önmegvalósítással és kevesebbet is szórakoznak.
Nem vitás, hogy az embernek vannak testi szükségletei – életben maradásához nélkülözhetetlen a víz, a táplálék, a levegő, az alvás. A lelki szükségletek tekintetében azonban már nem ilyen egyértelmű az álláspont. Pedig a testi biztonságon túl az embernek igénye van arra is, hogy más emberekhez kapcsolódjon, képesnek érezze magát a számára fontos dolgok megtételére, az önkifejezésre és arra, hogy számára kihívást jelentő tevékenységekben vegyen részt. Amennyiben ezek közül valamelyik nem teljesül, azt életminőség-romlásként éli meg.
A mai gazdasági-társadalmi környezet ezzel szemben azt üzeni, hogy
A megfelelő ruhával vagy parfümmel partnert szerezhetünk magunknak, egészségesnek címkézett tartósítószerben gazdag ételek fogyasztásával sokáig fitten élhetünk, bonyolult zárszerkezetekkel biztonságban érezhetjük magunkat és a tulajdonunkat és így tovább. Az anyagias életszemlélet üzeneteivel folyamatosan bombáznak minket, ami könnyedén beépülhet érték- és hitrendszerünkbe, ha csak kifelé figyelünk.
A kutatások összességében rávilágítanak arra, hogy az anyagias célok hosszútávon inkább boldogtalanná teszik az embereket – tehát pontosan az ellenkezőjét eredményezik annak, mint amit a reklámok készítői sugallni próbálnak. Kijelenthetjük, hogy az alapszükségleteink kielégítésén túl, pusztán az anyagi javak birtoklása nem hozza el számunkra a várva várt boldogságot.
(Folytatás következik…)
Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris Kiadó, Budapest, 2005.
John Holcroft amerikai illusztrátor további képeiért kattints ide!
