2017 nyarán egy független laboratórium Magyarországon először a Felső-Tiszából vett mintából mutatta ki a mikroműanyagok jelenlétét. Persze, ez nem azt jelenti, hogy korábban nem volt benne, hanem azt, hogy eddig senki sem vizsgálta meg ebből a szempontból az élővizeinket.
Az idén indult Parányi Plasztiktalány projekt keretében a Dunát és mellékfolyóit is megvizsgálják. Íme az első eredmények!
Mikroműanyagok a körforgásban
Az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki a WESSLING Hungary Kft. – jelentették be a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett környezetvédelmi konferencián. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) által szervezett „Mikroműanyagok a körforgásban” c. ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményen a vizeinket, talajainkat elszennyező és a táplálékláncba kerülve az élőlényeket is veszélyeztető 5 mm-nél kisebb műanyagok problematikáját járták körbe szakértő előadók.
A nagy érdeklődés mellett zajló konferenciának A Hely adott otthont a Római parton
A KSZGYSZ azzal a céllal szervezte meg az eseményt, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire. A hatalmas érdeklődés azonban jól mutatja, hogy nemcsak a szakmai szereplőket, hanem a lakosságot is aggasztja az életünk minden területén jelen lévő, majd hulladékká váló műanyag további sorsa.
Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.
Rába:
Egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet – sokkolta az eredménnyel a hallgatóságot Bordós Gábor. Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).
Ipoly:
Ezzel szemben az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.
Eredmények a Tiszán és a Tisza-tavon
A WESSLING az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket: a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben.
A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.
Mintavételi módszer
A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nemcsak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó www.mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).
A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi helyen több mint 2000 liter mintát szűrtek át.
A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.
Parányi Plasztiktalány
A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be. Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.
Hamarosan a Duna mikroműanyag-szennyezettségét is megvizsgálják a szakemberek, akik a mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal).
