A koronavírus miatt sokan kerültek otthonuk fogságába. Ez azoknak okozott nagyobb problémát, akik kis lakásokban élnek. A járványidőszak alatt ők értékelték fel igazán a zöld övezetek jelentőségét. Közülük most sokan igyekeznek lecserélni lakásukat egy legalább erkélyes lakásra vagy kertes házra. Arra azonban oda kell figyelniük, hogy ha új ház építésébe vágják a fejszéjüket, akkor szigorú energetikai szabályoknak kell megfelelniük. A jó hírünk számukra az, hogy az energiahatékony otthonokat támogatja a kormány, illetve hosszú távon megtérül a befektetésük.
Kertes ház vidéken vs. lakás a fővárosban – Te melyiket választanád?
A vidéki ingatlanpiac iránt egyre több fővárosi érdeklődik, ami többek között a koronavírus következménye. A karantén időszaka sok panellakót ráébresztett az agglomerációk értékére. Ez a szegmens most mindent megtesz azért, hogy lakását egy kis kertes házra, vagy egy nagy teraszos ingatlanra cserélhesse. Persze, trend kialakulásáról nem beszélhetünk, mert a vírushelyzet okán hozott korlátozások csak ideiglenesek.
Ráadásul a használt lakóingatlan-típusok közül a kertes házak jellemzően olcsóbb átlagos négyzetméter áron érhetőek el, mint a téglalakások. Az Ingatlannet.hu szeptemberi statisztikája szerint nincs olyan megyeszékhely, ahol a téglaépítésű lakások drágábbak lennének a házaknál. Olyanra viszont találunk példát, ahol a házak átlagos négyzetméter ára magasabb, mint a paneleké. Ilyen Veszprém, Szombathely, Szeged és Szolnok is. A legnagyobb árkülönbség Szombathelyen mutatkozik. Vas megye székhelyén egy családi ház átlagára 410 ezer Ft/m², míg egy panelé 330 ezer Ft/m².
Ezeket kell szem előtt tartaniuk az új házat építtetőknek
2021. januártól megváltoznak az új építésű ingatlanokra vonatkozó energiahatékonysági előírások. Kizárólag olyan ház kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a „közel nulla energiaigényű” elvárásokat.
Az EU-s szabályozás egyik kritériuma, hogy a ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból származzon. Ennek viszont nemcsak a napelem felel meg, hanem a hőszivattyús fűtési rendszer is, ahol a levegőben, a földben vagy akár a talajvízben rejlő energiát használják fel a ház fűtésének ellátására. Mindez pedig károsanyag-kibocsátás nélkül valósul meg. A hőszivattyúk a nyári időszakban sem hasztalanok, ugyanis hűtésre is alkalmasak, ami jelentősen csökkenti a lakás éves energiaigényét.
Az ingatlan közel nulla energiaigényét megfelelő kerttelepítéssel is lehet támogatni. Az árnyékoláshoz szükséges lombhullató fákat déli, míg az örökzöldeket északi oldalra kell ültetni. Ezáltal passzív hővédelemmel láthatjuk el a házat, védve a túlmelegedéstől.
Januártól a falak hőátbocsátási elvárásai nem szigorodnak, mivel erre vonatkozóan már korábban létrehozták a szabályozást. Nem feltétlenül kell a falakra költséges hőszigetelő réteget húzni, hiszen ma már akadnak olyan téglák is, amelyek önmagukban képesek biztosítani a jelenleg és a januártól is hatályos elvárásokat.
Támogatás a napelemes rendszerekre
Az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően Magyarország is vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ennek megfelelően hazánkban egy uniós pályázatnak köszönhetően akár 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére – közölte az innovációs és technológiai miniszter. Az előadásban továbbá elhangzott az is, hogy környezetvédelem és a gazdasági versenyképesség nem áll ellentétben egymással, sőt erősíthetik is egymást.
