193 ország egyhangúan szavazata meg 2015. szeptember 25-én azt a 17 globális célt (Sustainable Development Goals – SDG), amelyeknek – közös erővel való – elérése esetén felszámolható többek között a szegénység és felépíthető egy fenntarthatóan fejlődő jövő.
Nem ez az első ilyen kezdeményezés, volt már hasonló 1992-ben, amikor az országok megfogalmazták „a feladatokat a XXI. századra”, majd 2000-ben, egy az SDG-hez hasonló célrendszert a Millenial Development Goals-t (Millenniumi Fenntarthatósági Célok). Akkor 8 pontban határozták meg az elérendő változásokat a következő évekre. Ez a program abszolút sikeresnek mondható, többek közt 50%-ról 14%-ra csökkent a fejlődő országokban az extrém szegénységben élők (ez napi 1.25$-t jelent) száma, illetve jelentősen csökkent a gyermekek kisgyermekkori halálozásának száma, nőtt az oktatásban résztvevők aránya, és szintén pozitívan változott a nemek közti esélyegyenlőség. Ez a cselekvéstervezet 15 évre szólt, ezért 2015-ben időszerűvé vált a megújítása New York-ban, az ENSZ közgyűlésén.
Kép forrása: pexels.com
Az SDG-k megvalósítására ismét 15 évünk van, melyek a következők:
- A szegénység minden formájának felszámolása a világ minden részén.
- Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság és élelmezés javítása, fenntartható mezőgazdaság elősegítése.
- Egészséges élet és jólét biztosítása korosztálytól függetlenül mindenkinek.
- Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára.
- A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nők és lányok esélyeinek növelése.
- A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás.
- Megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára.
- Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára.
- Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, inkluzív és fenntartható iparosítás elősegítése és az innováció ösztönzése.
- Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése.
- Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok (és egyéb települések) kialakítása.
- Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása.
- Azonnali intézkedések foganatosítása az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére.
- Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében.
- A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének megfékezése.
- Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, jól működő, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten.
- A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődésért dolgozó Globális Partnerség megújítása.
A terv végrehajtásához a becslések szerint 3000 milliárd dollárra van szükség és természetesen egy hatalmas összefogásra, ami ez esetben (szemben az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének klímaváltozás elleni harcával), ha lassan is, de megvalósulni látszik. Legalábbis mind az egyes országok, mind a nagyvállalatok elkötelezték magukat egyes (ha nem is mind a 17) cél mellett, amiért aktívan tesznek is. Például Magyarország – többek között – kiemelten kezeli a 6. célt, azaz „A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára, valamint fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodást”. Ezt támasztja alá az is, hogy évek óta hazánk ad otthont a SUSCO Budapest nemzetközi vízzel foglalkozó konferenciának, amely idén 2018. október 11-én lesz.
