A nulla hulladék eléréséhez új szemléletre van szükség
Hazánkban is megjelent a nemzetközi zero waste mozgalom, egyre többen érdeklődnek a hulladékmentes életmód iránt. Azonban sajnos még mindig sok a tennivaló. Ehhez a gazdasági felfogást és modellt kell drasztikusan megváltoztatni. Ebben nyújt útmutatót és segítséget a Nulla Hulladék Hierarchia.
A hazai hulladéktörvényben is lefektetett hulladékhierarchia hátterében az a gondolat állt, hogy hogyan lehet a hulladékokat a környezetre és egészségre legkevésbé káros módon kezelni. Azonban a körforgásos gazdaság elmélete is azt mutatja, hogy ez sajnos nem elég ahhoz, hogy valóban fenntarthatóságról beszélhessünk, hiszen a jelenlegi hierarchia is a lineáris gazdasági modell része. Azonban a hulladék útja nem a kukában kezdődött, hanem ott, ahol az adott termék előállításához nyersanyagokat bányásztak ki, erőforrásokat használtak fel. A hulladék pedig nem más, mint rosszul hasznosított, elpazarolt erőforrás.
A Nulla Hulladék Hierarchia az értékmegőrzést helyezi a középpontba, azaz hogy erőforrásaink értékét megőrizzük a gazdaságban az elkövetkező generációk számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan termékeket és csomagolásokat tervezünk és állítunk elő, amelyek tovább maradnak a gazdaságban, nem hulladékként, hanem anyagok és termékek formájában. Ebből kifolyólag az új hierarchia első foka, aminek a fő prioritásnak kell lennie, az a hulladékok kitervezése a rendszerből a fogyasztási szokások befolyásolásával, az üzleti modellek átgondolásával és hulladékmentessé tervezésével.
Az új szemlélet nagy érdeme az értékmegőrzés mellett az, hogy a hulladékgazdálkodókon kívül bevonja azokat a gazdasági szereplőket is, akiknek szintén felelősségük és feladatuk van a hulladékcsökkentésben, így pl. a döntéshozókat, gyártókat és nem utolsó sorban a fogyasztókat. A fogyasztóknak pedig sokkal nagyobb ráhatásuk van a gazdaságra, mint az elsőre gondolnák, hiszen vásárlói szokásaikkal, döntéseikkel a gyártók felé is üzennek. A Humusz Szövetség „Úton a nulla hulladék felé” c. projektje is abban kíván segítséget nyújtani, hogyan lehet otthon elkezdeni a hulladékcsökkentést.
„Az utóbbi években több workshopot is tartottunk a lakosság számára, ahol a hulladékproblémát mutattuk be, illetve azt, mi mindent tehetünk a hétköznapok során a hulladékcsökkentés érdekében”– mondta Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke és nulla hulladék programvezetője. „A beszélgetések során sokszor jött elő problémaként az információhiány, ami a környezettudatos vásárlást, a megfelelő minőségű szelektív hulladékgyűjtést akadályozza. Bár egyre többet hallunk a műanyagszennyezés problémájáról, egyre több alternatíva érhető el – gondoljunk csak a sorban nyíló csomagolásmentes boltokra! –, és egyre több ember szeretne aktívan is tenni, nehéz eligazodni az információs zajban. Tevékenységünk során ezért fektetünk nagy hangsúlyt a szemléletformálásra, az oktatásra és tájékoztató anyagok készítésére.”
Sose volt még ilyen népszerű a Műanyagmentes július kampány sem, és jóllehet hatását és eredményeit nem lehet látni azonnal, az elvitathatatlan tény, hogy megmozdult valami a lakosságban: szeretnének tenni egy fenntarthatóbb jövőért. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a nulla hulladék szemlélet ne csak az életmódban, hanem a döntéshozatalban és a gazdaságban is megjelenjen.
A Humusz Szövetségről:
A Humusz Szövetség célja, hogy Magyarországon a fenntartható, természeti erőforrásokkal takarékosan bánó életmód napi gyakorlattá váljon.
24 éve azért dolgoznak, hogy rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret és akarat a döntéshozókban, közösségekben, egyénekben, valamint az oktatási szektor szereplői körében, illetve kialakuljon a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer.
A nulla hulladék felé vezető úton eszközük a példamutatás, valamint a közösségi együttműködések ösztönzése, amellyel hazánkban képviselhetik a nemzetközi zero waste mozgalmat is.
Környezeti nevelési munkájuk során az évek alatt több ezer gyermeknek tartottak szemléletformáló foglalkozásokat. Érdekérvényesítő munkájuk kapcsán állandó kapcsolatot tartanak a hulladékos téma érintettjeivel, részt vesznek a szakpolitikai egyeztetésekben, jogszabályokat, stratégiákat véleményeznek, valamint önkormányzatok és vállalatok számára ún. nulla hulladék stratégiák kidolgozásával is foglalkoznak.
