Megoldani a láthatatlant

Vajon tudjuk-e mit jelent a „környezeti kár” kifejezés, milyen hatásai lehetnek, miként állapítható meg a kiterjedése, hogyan monitoringozható és milyen megoldások léteznek az elhárítására? Egyáltalán, kik azok, akik a kármentesítéssel foglalkoznak ma Magyarországon? Cégek, hatóságok, az állam? A téma komplex, ahogy a feltett kérdésekre adható válasz is.

 

A környezeti károkozásokról csak akkor hallunk, ha igazán súlyos esetek történnek, amelyek nagy kiterjedésűek, sokakra hatnak – legyen szó az élővilágról vagy emberekről – és azonnali beavatkozást, kárelhárítást igényelnek. Többnyire folyószennyezésről (gondoljunk csak a 2020 végén a Soroksári Duna-ágat ért olajszennyezésre) vagy erdőirtásról hallhattunk a híradásokból. Pedig a környezeti kár rendkívül sokféle lehet és nagyon sok helyen jelen van, még ha szemmel nem is mindig látható módon – a talajban, talajvízben. Nem kell messzire se mennünk, hiszen szinte az összes barnamezős terület érintett, azaz minden olyan ingatlan, ahol korábban ipari tevékenységet végeztek. Ezek feltárása jelenleg is folyamatban van, ezért megsaccolni is nehéz, hogy pontosan mekkora a szennyezett terület aránya Magyarországon. Barnamezős kataszter Budapest Főváros vonatkozásában készült, ebben 3500 körüli ingatlan szerepel, több mint 200 ezer adattal. Jó lenne, ha a vidéki barnamezős területekről is rendelkezésre állnának adatok, hiszen – mára már felhagyott – ipari tevékenység nem csak a fővárosban zajlott.

Az Agrárminisztérium által 2021-ben indított beszerzés célja, hogy nyertese az ország szennyezett területeit felmérje, a korábban már ismertek állapotát aktualizálja, priorizálja azokat, majd elvégezze a tényfeltárásokat. A munka idén kezdődött és várhatóan jövő év végéig tart.
A kármentesítési szakma üdvözölte a kezdeményezést, mert csak az állapotfelmérést és a tényfeltárást követően készülhetnek el a már részletes kármentesítési technológiai leírást is tartalmazó műszaki beavatkozási tervek az érintett területekre.

A régi, potenciálisan szennyezett ipari területek nem véletlenül kerültek az érdeklődés középpontjába: jellemzően frekventált, jól megközelíthető helyen vannak, ezért jól hasznosítható, értékes területek lennének, amelyeken érdemes fejlesztéseket végezni, ingatlanberuházásokat végrehajtani. Környezetvédelmi szempontból mindenképp támogatandóbb, mint további zöldterületeket beépíteni.

A kármentesítés komplex, sok szereplő együttműködését igénylő és rendkívül költséges folyamat. A hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, monitoringozása, a szennyezettség, károsodás mértékének megállapítása csak az első lépés. A veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, az alkalmazható megoldások számba vétele, a megfelelő kiválasztása (hatékonyság és költségek figyelembevétele mellett), majd a szennyezés megszüntetése több évig is eltarthat, költsége pedig – a terület nagyságától és a szennyezettség mértékétől függően – akár a több milliárd forintot is elérheti.

A “szennyező fizet” elv értelmében a környezeti károkozásért és annak megszüntetéséért a szennyező viseli az anyagi felelősséget, azonban a rendszerváltozást követő átalakulások, többszöri tulajdonosváltások, csődeljárások miatt sok esetben a tulajdonoson már nem hajtható be a kármentesítés költsége. Ilyen esetekben, az állam Alaptörvényben előírt felelőssége alapján a környezeti kár terjedésének megelőzése érdekében a hatóságok gyors beavatkozására van szükség. Ha a terület vég- vagy felszámolás alá esik, a felszámoló biztosok számára eddig is jogszabály írta elő a környezeti károkozás felismerését, az eljárás megindítását, azonban szakmai felkészítést, háttértudást nem kaptak ehhez a munkához.

Ezen változtat az Agrárminisztérium felkérésére, a Környezetvédelmi Szolgáltató és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) által elkészített Kárfelszámolási Útmutató. A téma összetettségét jól mutatja, hogy az anyag több mint 2 év alatt nyerte el végleges formáját. Az Útmutató nemcsak a felszámolóknak, hanem a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, ingatlantulajdonosoknak, bérlőknek is segítségül fog szolgálni, mivel készítésekor fontos szempont volt, hogy gyakorlatorientált legyen.

Dr. Kispál Beáta felszámoló biztos és Tóth Gergely, az Elgoscar Zrt. ügyvezetője egyetértettek abban, hogy mindezen túl az Útmutató eddigi legjelentősebb eredménye, hogy párbeszéd alakult ki a különböző területek képviselői között, ami jó alapot ad arra, hogy a jövőben a közös munka is gördülékenyebb és ezáltal hatékonyabb legyen.

A Kárfelszámolási Útmutató a napokban jelenik meg online, ingyenesen letölthető formában. A kiadvány nyomtatott verziója mellett az iparág legfontosabb trendjeit is megismerhetik azok, akik november 29-30-án részt vesznek a KSZGYSZ által szervezett, hagyományosan kétévente szervezett RE:Brown konferenciáján: Kármentesítés és rehabilitáció – Rozsdaövezetek és barnamezős beruházások.

 

Az eseményen minden, a kármentesítésben érintett szereplő jelen lesz. Előadást tartanak kormányzati szereplők, a szakhatóság képviselője, a kármentesítési technológiákat bemutató egyetemek, kutatóintézetek, ahogy tervező és kivitelező cégek is. A résztvevők megismerhetik a talajokra vonatkozó, előkészületben lévő uniós szabályozást (Talajstratégia 2030). Emellett számos hazai és nemzetközi előadó osztja meg konkrét esettanulmányokon keresztül tapasztalatait.

Raska Gábor, a denkstatt Ingatlan és tranzakciós szolgáltatások üzletágvezetője például kitekintést ad arra, hogy Franciaországban, Németországban és Hollandiában milyen jogszabályi háttér és gyakorlat szerint folyik a cégfelszámolások során a környezetvédelmi terheknek vagy lehetséges környezetvédelmi terheknek a vizsgálata.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a Magyarországon is alkalmazott MSZ EN ISO 14015:2010 nemzetközi szabványra, amely arra vonatkozóan nyújt útmutatást, hogy hogyan kell értékelést végezni a környezeti szempontok és a környezeti kérdések azonosításának szisztematikus folyamatain keresztül, valamint amennyiben szükséges, hogyan határozhatók meg azok üzleti következményei.
De megtudhatjuk tőle azt is, hogy mit jelent a nemrégiben bevezetett „rozsdaövezeti akcióterület” besorolás, és hogyan fogja ez elősegíteni az ipari tevékenységet követően a területek rehabilitációját, az ilyen területeken ingatlant vásárlók számára pedig hogyan biztosít áfa visszaigénylési lehetőséget.

 

A konferencia témái megmutatják, hogy a kármentesítések fókusza hova kerül a XXI. században. Ma már a kármentesítések megalapozására sokféle technológia áll a szakma rendelkezésére (pl. geofizikai módszerek, kémiai-analitikai módszerek, mikrobiológia). Trendszerű változás, hogy egyre nagyobb teret kapnak az intelligens kármentesítő rendszerek, számítógép által vezérelve, távoli eléréssel. Ezzel az üzemeltetés hatékonyságát lehet fokozni, amellett, hogy eredményorientált megoldás: tökéletesre hangolhatók az üzemi paraméterek, ráadásul energiatakarékos is. Arra is van már példa, hogy megújuló energiaforrásokat is előírnak a kármentesítési munkálatokhoz. Például ilyen lehet egy monitoringkút energiaellátásának biztosítása napelemmel. A jövőben ezek az innovatív megoldások egyre nagyobb szerepet fognak kapni.

 

 

Címkék: kármentesítés, konferencia