A zaj az egyik legsúlyosabb modern kori környezeti ártalom, mégsem beszélünk róla eleget. Pedig – különösen városlakóként – reggeltől estig ki vagyunk téve a zavaró zajforrásoknak. Azonban ahelyett, hogy fellépnénk, vagy védekeznénk ellenük, az életünk “normális” velejárójának tekintjük őket. Pedig súlyos betegségek kiváltó oka lehet és idő előtti halálunkhoz vezethet, csakúgy, mint a levegő rossz minősége.
2018 végén elkészült 7 nagyvárosunk stratégiai zajtérképe. A feladattal 2017 júniusában bízta meg az agrártárca a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-t (a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet alapján), amit határidőn belül teljesítettek.
Mi az a stratégiai zajtérkép?
A stratégiai zajtérkép egy olyan információs adatbázis, amelyet a közúti, a vasúti és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Funkciójából adódóan a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrál. Tehát a zajmutatók nem egyszeri mérés eredményét, hanem éves átlagértéket reprezentálnak.
Fontos kiemelni, hogy a stratégiai zajtérképeknek nem célja és feladata a fentieken túli, speciális helyi zajproblémák, zajszennyezések – például szórakozóhelyek, szabadidős- és sportlétesítmények, fesztiválok, koncerthelyszínek – bemutatása és kezelése.
A nagy repülőterek zajtérképének elkészítése a repülőterek feladata, éppen ezért a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetében a repülési zajból eredő zajterhelési szint sem szerepel a zajtérképeken.
Mire használható?
A stratégiai zajtérkép adatbázisának gyakorlati alkalmazása számtalan előnyt és lehetőséget biztosít a tervezők, zajvédelmi szakemberek, helyi döntéshozók számára. Például információt kaphatnak egy-egy térség jelentős, meghatározó zajterheltségéről, azokról a helyekről, ahol a leginkább szükséges és egyúttal leginkább hatékony lehet a zajcsökkentési beavatkozás, valamint gyorsan és teljes körűen vizsgálhatóvá teszi egy-egy jelentős beruházás (pl. közösségi közlekedés fejlesztés, elkerülő út stb.) zajszempontú pozitív/negatív következményeit (terhelés mértéke, érintettség mértéke). Mindemellett a stratégiai zajtérkép más térképek (pl. konfliktustérkép) elkészítéséhez is segítséget nyújt.
Mely településeké készült el?
A 2017-ben módosított 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet rendelet alapján Budapest és vonzáskörzetének (összesen 21 településnek), Szegednek, Miskolcnak, Debrecennek, Nyíregyházának, Pécsnek és Győrnek a stratégiai zajtérképe készült el.
Mi a következő lépés?
Az ötévente megújítandó stratégiai zajtérképek alapján az érintett önkormányzatok ugyancsak ötévente kötelesek intézkedési tervet készíteni. Ezekben nemcsak a zajos területek terhelésének mérséklésével, hanem a még háborítatlan területek védelmével is foglalkozniuk kell.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. számára a zajtérképek megújításával nem fejeződött be a feladat. Az adatbázis gondozása, folyamatos karbantartása, fejlesztése a kötelező megújítási időpontok közötti időszakban is jelentős munka. Mindezt a városokkal való szoros együttműködéssel kívánja megvalósítani. Az eszközrendszert a városok szolgálatába állítja környezeti állapotuk javítása, a meglevő kedvező helyzetek megóvása érdekében végzett tevékenységük szakmai támogatására.
A stratégiai zajtérképek bárki számára elérhetően a www.zajterkepek.hu oldalon.