A nagyvárosokban, jellegükből adódóan, általában helyből van a legkevesebb, ráadásul minden talpalatnyi szabad területet leburkolnak. Energiára, elektromos áramra ugyanakkor egyre nagyobb szükség van, amit, mindannyiunk érdekében, jó lenne megújuló, zöld forrásból nyerni. Ha mindezeket az igényeket és szempontokat egybegyúrjuk, az ember szinte a homlokára csap, annyira kézenfekvő megoldásnak tűnik a térburkolatba építhető, járható napelem.
Hogy mire jó ez az egész? Képzeljünk el, mondjuk egy várost, ez könnyű, menni fog. Benne egy teret, ahol sok ember fordul meg, sőt, szívesen időzik. A közelben parkolók is vannak, ahol letehetik az autójukat, a téren pedig találkozhatnak az ismerőseikkel, vagy akár dolgozhatnak is. Már, ha van hova bedugniuk a laptopjukat, szükség esetén fel tudják tölteni a telefonjukat, vagy akár az elektromos autójukat. Mindehhez pedig áram kell, de lehetőleg úgy, hogy az amúgy is szűkös tér ettől ne legyen még kisebb.
Oké, belátjuk, ez első látásra egy elég utópisztikus kép, pedig a valóságban egyáltalán nem az. A térburkolatba építhető, járható napelem már létezik: egy magyar startup, a Platio fejlesztése.
A nagyteljesítményű napelemcellákat újrahasznosított műanyagból készült térburkoló elemekbe építik, telepítik, és a napsütéses órákban megtermelt áramot különböző kültéri elektromos eszközök (pl. közvilágítás, közlekedési irányítás stb.) működtetésére, sőt, akár a rendszerbe integrált okos rendszerek táplálására is felhasználhatják, méghozzá az elektromos hálózattól függetlenül. Valójában elég sokféle megoldás létezik, melyekről Ilyés Miklós, a Platio egyik alapítója hosszan, lelkesen és meggyőzően beszélt a magazinunknak.
Amikor ilyen egyértelműen pozitív és izgalmas dologgal találkozik az ember, azonnal elkezdi keresni, hogy hol lehet a hiba, mik a negatívumok. Egyetlen ilyet találtunk: az elemek árát, jelenleg ugyanis ez a rendszer – a megtermelt áram mennyiségére vetítve – 2-2,5-szer többe kerül, mint a már jóval elterjedtebb, háztetőre telepített napelemek. Ezen természetesen változtatni szeretnének, a cél az, hogy a háztartások számára is elérhető, versenyképes árat tudjanak kínálni. Ezt pedig a cég hajdúnánási gyárának a kapacitásbővítésével szeretnék elérni, amivel kapcsolatban már folynak a tárgyalások egy új nagybefektető bevonásáról.
Igen, az elemeket itthon, saját gyárukban gyártják, nem pedig a világ másik végéről hozzák. Sőt, még az újrahasznosított műanyagból készült ház előállítását is sikerült meglehetősen környezetbarát módon megoldani: az alapanyag ugyanis a hazai autógyártás egyik selejtje, amit tisztítás és újra granulálás nélkül, egyszerű préseléses technikával alakítanak a megfelelő formára.
De térjünk vissza a lakossági felhasználás lehetőségeire! Ilyés Miklósék számításai szerint egy család villamosenergia-igényét nagyjából 12 négyzetméternyi terület leburkolásával lehet biztosítani, ami nagyjából egy kocsibeálló méretű placc. Vagyis, amíg napközben az autó nincs otthon, a helye megtermeli a szükséges áramot, és közben a gyerekek ugyanúgy focizhatnak, meg bringázhatnak rajta, mintha nem lenne ott semmi. Nyugi, nem fog beszakadni, az edzett üvegburkolat elbír akár egy teherautót is!
A Prologis Park Budapest Harbor elektromos autó töltőállomását is a Platio napelemei látják el energiával
Ahhoz, hogy a burkolat betörjön, legalább egy ötkilós kalapáccsal kell lesújtani rá, ám a cella még ekkor is működőképes marad, a törött burkolatot pedig ki lehet cserélni. Kicsit aggódtunk még amiatt, hogy mi van akkor, ha valaki megkíván egy ilyen elemet, és megpróbálja hazavinni, de megnyugodhatunk: a megfelelő célszerszám nélkül gyakorlatilag lehetetlen kibontani a telepített napcellákat.
Kíváncsian várjuk a folytatást, mire jut az egyelőre két angyalbefektető tőkéjére támaszkodó, magyar stratup. Mi drukkolunk.
