Azt már mindenki tudja, hogy a hagyományos autók használata károsanyag-kibocsátással jár és azt is, hogy avart égetni a legkevésbé sem egészséges. Ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy kevésbé terheljük a környezetünket, ha rendesen szigeteljük a nyílászárókat vagy ha kevesebb húst fogyasztunk. De vajon hányszor jut eszünkbe az internethasználat környezeti hatása?
Bizony, minden egyes lájknak, minden egyes megosztásnak, az elküldött e-mail-eknek, a feltöltött fotóknak van környezeti hatása. Csak sajnos – nem meglepő módon – erről viszonyleg keveset hallani.
Ezen a remek kis oldalon vizuálisan is láthatjuk a problémát, ahogy nő tonnáról-tonnára, a napi (igen, ez csak a mai napi) szén-dioxid kibocsátás, amit kizárólag az internethasználatnak köszönhetünk.
Ijesztő, igaz? Az internethasználat a teljes, globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2%-át teszi ki.
Kép forrása: pixabay.com
És hogy mi jelenti a problémát? Például az, hogy a szerverparkok előállítása és működtetése hihetetlen terheket ró a Földre, hiába próbálnak egyre zöldebbek lenni, szélhűtéssel, vagy azzal, hogy a létesítményt eleve egy hűvösebb klímájú országba telepítik. Egy szerverpark nagyjából tizenötször több energiát fogyaszt, mint egy átlagos irodaház, és ezeknek a parkoknak a száma bizony nem kevés – egy forrás szerint 70 millió felett van – , és egyre többre van szükség.
Miért?
Mert már mindent felhőben tárolunk. Számolatlanul. Már nem 50 kép készül egy nyaraláson, hiszen nem kell előhívatni, nincs plusz költség (látszólag). Egy hét alatt több száz képet is lőhetünk, tárolhatjuk a felhőben, megoszthatjuk őket a közösségi oldalakon.
Felhőben. Milyen jól hangzik, de sajnos az ökológiai lábnyomunk növekedése itt a Földön mérhető!
A Portfolio cikkéből pontos adatokat is megtudhatunk, például azt, hogy csak a Google naponta 35 milliárd keresést bonyolít le, amely így a net karbonlábnyomának 40%-áért felelős. (Ennek a terhelésnek a növekedését ezen az oldalon nyomon is követhetjük: http://www.janavirgin.com/CO2/)
Ez percenként 30 000 kilogramm szén-dioxidot jelent. Ijesztő. Pedig a Google egy környezettudatos „zöld” cég, ami 2007 óta dolgozik azon, hogy ezt a negatív hatást minél eredményesebben csökkentse.
Kép forrása: pixabay.com
A másik nagy szén-dioxid generáló az adatforgalom, az egyre népszerűbb streaming, hiszen ezzel a megoldással sem a gépünkön kell tárolni a tartalmat, a választék pedig leírhatatlanul nagy. Online nézünk filmeket (pl. Netflix), videóklippeket, vlogokat (YouTube, Videa stb.), online hallgatjuk a zenéket (Spotify, Deezer, Google Play stb.). Ezek mind-mind folyamatos adatforgalmat generálnak és a keresés után a második legnagyobb emisszió generáló, a globális kibocsátás 15%-át adja. Ugyanide sorolhatók még a fájlmegosztó oldalak és az online játszott játékok is.
A mennyiség pedig folyamatosan nő… elég, ha csak arra gondolunk, hogy a technika fejlődésével növekszik a videók minősége, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobbak ezek a fájlok. Ugyanez a helyzet a jobb minőségű zenékkel, képekkel és játékokkal is.
A helyzet igaz, nem biztató, de nem is reménytelen. Egy kevés odafigyeléssel mi is sokat tehetünk azért, hogy a saját, interneten generált karbonlábnyomunk kisebb legyen. Tippjeinket megtalálod ITT!
