Magyar és ukrán szakemberek tartottak szakmai egyeztetést a kárpátaljai Visken a tisztább Tiszáért, hogy közelebb kerüljenek a folyó hulladék problémájának megoldásához. A szakmai kerekasztal elsődleges célja a kölcsönös tudásmegosztás volt. A résztvevők egyeztették a Kijevben megrendezett Waste Management Expo tapasztalatait, feltérképezték az ukrán hulladékgazdálkodási stratégia helyzetét és felvetettek olyan, Magyarországon és Nyugat-Európában működő lokális megoldási alternatívákat, amelyek az ukrán hulladékprobléma kezelésében is segíthetnek.
Eddig két Tiszai Kerekasztal került megrendezésre, mindkettő a Tisza partján (2016-ban Szolnokon, 2017-ben Vásárosnaményban). A szervezők idén sem szakadtak el a szép, szőke folyótól, de úgy döntöttek, hogy a rendezvényt most először a folyó hulladék problémájának egyik forrásterületén, Kárpátalján rendezik meg.
A szakmai konferenciát a PET Kupa ötletgazdája, a Természetfilm.hu Egyesület, valamint a környezetvédelmi kezdeményezés szervezője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége hívta össze. A kerekasztal felett védnökséget vállalt Grezsa István, Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos; és Hennagyij Hennagyijovics Moszkal, a Kárpátaljai Területi Állami Közigazgatási Hivatal elnöke.
Fő témák és célok
A program célja a tiszai hulladék-szennyezéssel kapcsolatos információk, kapcsolati rendszerek, valamint a rendelkezésre álló tudás feltérképezése, a károk felmérése, szemléletformálás és pályázati lehetőségek feltárása.
A kerekasztalon ukrán és magyar szakmapolitikai döntéshozók, vízügyi és hulladékgazdálkodási hatóságok, zöldipari vállalatok, kutatók, környezet-, és természetvédelmi civil szervezetek képviselői vettek részt. Olyan környezeti nevelési tudásmegosztás, szakmai, vállalati, hatósági együttműködés kialakítása volt a cél, amelynek során a környezet állapotát megőrizni és javítani lehet.
Sor került ezen kívül egy minden érintett célközönséget bevonó és kreatívan megdolgoztató workshopra. A műhelyfoglalkozás keretében a szakértők felvázolták az ukrán hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódó érintettségi térképet, és kidolgozásra kerültek a „Tiszta Kárpátalja” környezet- és természetvédelmi céljaihoz vezető legfontosabb lépések.
Ukrán hulladék-helyzet
Bár az ország lakossága húsz éve folyamatosan csökken, a háztartási hulladék mennyisége egyre nő, és 2016-ban elérte a 49 millió köbmétert (250-300 kg/fő/év). A meglévő kapacitások nem elegendőek a megfelelő kezeléshez. Egyes településekre nehéz az eljutás (drága logisztika), ami lokális és alternatív megoldások szükségességét vetik fel.
Illegális hulladéklerakat
Részlet a Világbank „What a Waste 2.0” c. friss tanulmányából:
„Gyakori félreértelmezés, hogy a technológia a megoldás a kezeletlen és egyre növekvő hulladékmennyiségre. A technológia nem csodaszer és általában csak egy tényező, amelyet figyelembe kell venni a szilárd hulladék kezelésénél. Országok, melyek jelenleg nagyrészt csak a hulladéklerakást – és más kezdetleges módszereket – alkalmazzák, nagyobb valószínűséggel járnak sikerrel, ha helyi megoldásokat keresnek.”
Magyarországon is alkalmaznak alternatív megoldásokat, mint például a lófogatos hulladékgyűjtés Nagyvázsony településén. További megoldást jelenthet a megelőzés, úgyis mint a helyben komposztálás, az újratölthető csomagolások használata, az egyszer-használatos műanyag csomagolóanyagok korlátozása és a felesleges műanyag termékek kivezetése.
Ukrajnában 2011 óta készül az a törvénytervezet, amely már az európai irányelveket is figyelembe véve, a gyártók felelősségét hangsúlyozza a hulladékgazdálkodásban és elsődleges céljának tekinti, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. A tervezetben hosszú távon fontos szerepet kap a megelőzés, valamint a környezeti nevelés. A tervezetet idén szeptemberig véleményezhették az érintettek, átdolgozása az ukrán Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A gyakorlati alkalmazásához számos feltétel hiányzik: új vállalkozásokat fognak bevonni a hulladékgyűjtési és kezelési folyamatokba, a megyéket pedig az állam kötelezi majd a szerepvállalásra és a regionális akciótervek megvalósítására.
A hulladékproblémán túl a folyó élővilágát befolyásolja az illegális kavics és homok kitermelés is, valamint a fakivágások során keletkező nagy mennyiségű fahulladék, ami áradások idején uszadék formájában távozik.
A viski szakmai konferenciával szinte egy időben jelent meg Magyarországon az a kormányhatározat (1519/2018. (X. 17.), amelyben a kormány egyetért a felső-tiszai kommunális hulladék eltávolítását biztosító beruházások előkészítésével, támogatja megvalósítását és a beruházások előkészítéséhez és megvalósításához kijelöli a kormányzati felelősöket.
A magyar kormány arról is határozott, hogy megvizsgálja a kártalanítási igények jogi lehetőségeit Ukrajnával és Romániával szemben.
Jó példák átvételével megúszhatók a buktatók
A kerekasztal résztvevői arra hívják fel a figyelmet, hogy a Tisza ügyében párbeszéd és közös gondolkodás szükséges annak érdekében, hogy tisztább élőhely legyen a több országot érintő folyó. Mindeközben Magyarországon és Európa-szerte is több olyan intézkedés lát napvilágot, ami az ésszerűbb műanyaghasználat irányába mozdítja el a gazdaságot és a fogyasztást. A jó példák átvétele nagyban segítené a kárpátaljai régió hulladékproblémáját, ezért a jó gyakorlatokkal és példamutatással kell Magyarországnak elől járnia ezen az úton.
Ukrajnának lehetősége van kihagyni azokat a vargabetűket, amiket a nyugat-európai államok, vagy éppen Magyarország is megtett már a hulladékgazdálkodás területén. Ezekből okulva, például a felesleges műanyag termékek és csomagolások kivezetésével hatalmas lépéseket tehetne egy jobb környezetminőség és egy fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási rendszer felé.
A Tisza Visk határában
A találkozó második napján a résztvevők és a PET Kupa önkéntesei – a „Tiszta Kárpátalja” programhoz kapcsolódóan –, egy súlyosan szennyezett tisza-parti helyszínt tisztítottak meg a folyami hulladéktól Visk határában. A tiszai hulladéktérkép bővítésén is dolgoznak a PET Kupások, a kárpátaljai részeket a Papilio Természetvédelmi Egyesület segítségével térképezik fel, mely mindenki által gyarapítható: www.trashout.ngo
A kerekasztalról készült filmes összefoglaló:
