„Nem Atlasz vagyunk, aki a vállán tartja a Földet, tartsuk észben, a Föld tart (el) bennünket” – mondja a génmanipuláció-ellenes aktivista, dr. Vandana Shiva. Az indiai nő életcéljának tekinti a hagyományos gazdálkodási formák felélesztését, mert szerinte ebben van a jövőnk kulcsa, nem a technológiai újításokban.
Az 1952-ben született dr. Vandana Shiva először fizikát tanult Indiában, majd tanulmányait Kanadában folytatva a filozófia felé fordult.
Azonban két egymást követő punjabi szerencsétlenség teljesen megváltoztatta az életét. 1984 júniusában harmincezer ember halt meg a szikh Arany-templom elleni támadásban és az ezt követő erőszakos események következtében, majd 1984 decemberében az Union Carbide rovarirtószereket gyártó cége 40 tonna súlyosan mérgező hatású gázt bocsátott ki egy baleset következtében. A bhopali katasztrófa miatt újabb közel harmincezer ember lelte halálát, a mérgezés hatása pedig még ma is érezhető…
Ez a két esemény adta meg a végső lökést, hogy életét az erőszakmentes mezőgazdaság felélesztésének szentelje.
Kilenc mag
Az általa 1991-ben alapított Navadya, azaz „kilenc mag” mára országos mozgalommá nőtte ki magát Indiában. A név arra az indiai szokásra épül, amikor a nők 9 féle magot csíráztatnak egy ünnep alkalmával, melynek egyik célja, hogy felmérjék a vetőmag minőségét és szükség esetén újat szerezhessenek be.
Shiva mozgalmát az ilyen és ehhez hasonló régi hagyományokra építi. Olyan tudásra (a vetőmag ismerése, a termesztés, a belőle való főzés), ami anno főleg a nőknél volt, ezért a korszerű, gépesített mezőgazdaság térnyerése is leginkább őket lehetetlenítette el. Ugyanígy küzd a klímaváltozás ellen is, hiszen az ipari méretű termesztés nagyban hozzájárul ahhoz. A fokozott vízhasználat, a vegyszerek, a túlzott gépesítés, mind-mind Földünk kizsákmányolásához vezet.
A Navadya az elmúlt 27 évben létrehozott több mint 50 magbankot, segítve ezzel a biodiverzitás megőrzését. Szervezett tábort, tanfolyamokat a gazdáknak, alapított iskolákat számukra, így mára kb. 2 millió földművesnek adta át ismereteit a fenntartható gazdálkodásról a mozgalmon keresztül.
Tiltakozás a génmódosítás ellen
Vandana Shiva küldetésének tekinti, hogy minél többet tegyen a biológiai sokféleség és az őshonos növények megőrzéséért, melyeknek legnagyobb ellensége a génmanipuláció, ami olcsó és azonnali megoldást kínál a mezőgazdaság “minden” problémájára, legyen szó gyomnövényről, kártevőkről vagy termésnövelésről. Persze, nem mindegy, hogy milyen “áron”, hiszen a génmódosítás hosszú távú hatásairól még nincsenek biztos ismereteink. Sajnos addig már kevesen látnak el, hogy amit például a legnagyobb és legismertebb cég, a Monsanto olyan szépen becsomagol, valójában belülről rohad. Shiva mindent megtesz a térnyerésük ellen. Küzd a falusi termelők jogaiért, a méltányos kereskedelemért, hogy India mezőgazdaságát ne az egyes politikusok pénzéhsége irányítsa, hanem a közös cél. A méltányos kereskedelem eltörölhetné az alapvető emberi jogok megsértését, az éhbérért való munkát, a gyermekmunkát és hatással lehetne a mezőgazdasággal járó környezetszennyezésre is.
Vandana Shiva szerint még sok pusztulást fogunk látni, de a megfelelő minták megmutatásával, és a tanulságok levonásával világunk lassan újraépíthető – még mielőtt túl késő lenne. A gazdaság összeomolhat, de a Föld újjászületik.
A kérdés az, hogy mi, emberek hol leszünk akkor?
