A Városliget történetét megelevenítő írásunk után szeretnénk azt is bemutatni, mi vár az átalakítás előtt álló Ligetre. Ehhez számos olyan ismert vagy kevésbé ismert eseményt kell felidéznünk a közelmúltból, melyeknek többségét viták, sőt tiltakozások kísérték. S bár az utóbbi időben fontos döntések születettek a Liget sorsáról, a vitatott kérdések mindenki számára megnyugtató rendezése még várat magára.
Biztos, ami biztos
A Városliget felújításának gondolata a 2010-es évek elejétől kapcsolódott össze egy új budapesti múzeumi negyed létrehozásának tervével. A múzeum-együttes számára 2010-ben még a Nyugati pályaudvar mögötti terület merült fel mint lehetséges helyszín, a következő évben viszont már a budai vártól a Városligetig húzódó kulturális-művészeti tengely („Andrássy negyed”) tervéről szólt a kormányzati kommunikáció.
Ennek jegyében nevezték ki 2011 októberében Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját kormánybiztossá, akit az új kulturális negyeden belüli „Múzeum Liget” koncepciójának kidolgozásával bíztak meg. A kormányhatározat az „Ötvenhatosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” létrehozásáról szólt, s lényegében két épületnek – a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeit egyesítő Új Nemzeti Galériának, valamint egy új Fotómúzeumnak – a Városliget peremén történő elhelyezését célozta.
2012-ben viszont az „Andrássy negyed” terve lekerült a napirendről: helyét egy „Múzeumi Negyed” létrehozásáról szóló terv vette át, melyben egyedüli helyszínként a Városliget szerepelt. S a Ligetbe immár nem két, hanem öt múzeumépület tervét vázolta fel a közben miniszteri biztosi pozícióba került Baán László.
A Múzeumi Negyed tervét kezdettől fogva viták kísérték: építészek, tájépítészek, urbanisták, muzeológusok vitatkoztak a projekt szükségességéről;
a szakmabeliek és a budapesti lakosok közül is sokan bírálták a Ligetbe tervezett építkezéseket. Szerintük a Városliget, mint a fővárosiak kedvelt pihenő- és rekreációs parkja alkalmatlan a projektben vázolt épületek befogadására.
A viták ellenére ötletpályázatot írtak ki a Múzeumi Negyedre, s ez már komoly szakmai tiltakozást váltott ki: a Magyar Urbanisztikai Társaság visszautasította a pályázatokat elbíráló zsűriben való részvételt, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata pedig az ötletpályázat bojkottjára szólította fel az építész szakmát, kijelentve, hogy a koncepció
A Liget sorsában újabb fordulatot az hozott, amikor 2013 decemberében az Országgyűlés elfogadta az ún. „Városliget-törvényt”: ennek értelmében az itt lévő ingatlanok 99 évre ingyenesen az állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerültek; ezzel együtt a fővárosnak kerületi szabályozási tervet kellett alkotnia a Liget területére. Mindez azt jelentette, hogy a Városliget mint építési terület a továbbiakban felmentést kapott minden addigi építési szabályozás alól.
A millennium szellemében
„A Városliget több mint száz éve egy olyan különleges, Euróban egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöldfelületekhez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem számos kulturális intézmény is helyet kapott” – olvasható az immár 150 milliárd forintos beruházássá nőtt Liget Budapest Projekt honlapján. Eszerint a Múzeumi Negyed létrehozása egy olyan történelmi korszak új fejezetének tekinthető, melynek kezdőpontját a millennium kora jelölte ki. Baán László miniszteri biztos egy a Kommentár című folyóiratnak adott interjúban szintén azt fogalmazta meg, hogy a Múzeumi Negyed számára „a századforduló, a millennium időszaka jelenti a fejlesztés előképét.”
A Liget Budapest honlapja szerint mindemellett a projekt 2014 és 2018 között „a Városliget teljes megújítását és komplex fejlesztését” is célul tűzi ki.
E teljes megújítást célzó folyamatból egyelőre a Múzeumi Negyed épületeire kiírt nemzetközi tervpályázat zárult le: a nyertes pályaművekről készült videóanimációt és az azokhoz kapcsolódó látványterveket 2014 decemberében ismerhette meg a szélesebb nagyközönség. (Januárban kb. két hétig egy Erzsébet téri pavilonban is láthatók voltak a látványtervek.)
A pályázaton a leendő Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Fotó Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum épületére születtek díjazható tervek, az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére viszont új tendert kellett kiírni.
A nyertes pályaművekről készült videóanimáció:
A leendő öt új épület „a park szélein, ma lebetonozott területen, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épül fel” – áll a Liget Budapest Projekt programjában, mely azt is ígéri, hogy a park tervezett rehabilitációjával párhuzamosan „több tízezer négyzetméterrel, a mai 60 százalékról 65 százalékra nő majd a zöldfelület a Ligetben”.
A park zöldfelületének megóvása és megújítása érdekében „a Városliget Zrt. 30 százalékkal növelte a park fenntartásra fordítható forrás összegét 2014-ben”– olvasható a programpontok közt, hozzátéve, hogy a múlt évben felújítások történtek a Városligeti-tó körül, „50 fát és közel 2500 cserjét ültettek el és mintegy 5000 növénnyel bővült az évelőágy”.
Az ígéretek közt nyilvános illemhelyek felállítása, játszótér-felújítás, kutyafuttató létrehozása is szerepel, a park átfogó felújítására viszont egy 2015-ben kiírásra kerülő tájépítészeti pályázat meghirdetése után kerülhet majd sor. A zöldfelület növelésére a program szerint a parkban most meglevő „többszázezer négyzetméter burkolt felület” megszüntetése és „zöldesítése” ad lehetőséget.
A projekt keretében pályázatokat hirdettek a Liget padjainak és tűzfalainak megújítására, valamint „Zöld a Ligeten túl” címmel a környékbeli társasházak zöldebbé tételére is. (A pályázati kiírások a miLigetünk Facebook oldalon olvashatók.)
A projekt egy vándorkiállítást is létrehozott, mely a Városliget múltját és jövőjét kívánja bemutatni. Ezt február 15-ig a Szépművészeti Múzeum előtt lehet megnézni – a kiállítás további helyszínéről egyelőre nem ír a projekt honlapja.
Van másik
Miközben a Múzeumi Negyed épületeire kiírt nemzetközi pályázat előkészületei zajlottak, egy független szakértőkből álló csoport alternatív koncepciót dolgozott ki a Liget egészének megújítására, melyet Városliget+ néven az Építészfórum.hu oldalán tettek közzé.
Eszerint a Városliget+ teret adna „egy a jelenleginél jóval megalapozottabb és szélesebb tömegbázisra építő városrehabilitációs lépéssorozatnak”.
A koncepció megalkotói úgy vélik, a Liget jelenlegi formájában valóban nem felel meg annak, hogy fővároshoz méltó, turisztikai szempontból is vonzó, magas minőségű szabadtér legyen, ám véleményük szerint a Liget Budapest Projekt megvalósulása veszélyeztetné a Városliget közpark-jellegét és „tovább szalámizná meglévő zöldfelületeit”.
Az építészcsoport hangsúlyozza, hogy koncepciójuk nem ellenterv, hanem kompromisszumos javaslat, mely a jobbítás szándékával „átállít néhány váltót” az eredeti elképzelésen.
A Városliget+ készítői szerint a Liget beépítettsége nem nőhet tovább, azaz az 5%-os határt nem haladhatja meg. Az építendő múzeumok számára jelentős bontásokkal lehetne biztosítani új területeket, emellett az új épületek tömegének jelentős részét kellene a felszín alá helyezni – ez energia-megtakarítást is jelentene, hiszen a Liget területe alatt jelentős mértékű termálkincs található. Egyes múzeumi funkciók pedig elképzelésük szerint a városon belül máshová kerülnének, így nem csökkenne a Liget meglévő zöldfelületének a mennyisége.
A koncepció fontos eleme, hogy a Városliget rekonstrukcióját csak az épület és a park együtt tervezésével, komplex szemlélettel tartja megvalósíthatónak.
Az alternatív koncepció kidolgozói még a Múzeumi Negyedre kiírt nemzetközi tervpályázat kiírása előtt fogalmazták meg elképzeléseiket.
Bardóczi Sándor tájépítész, a tervet kidolgozó szakmacsoport tagja az Építészfórum.hu oldalain már többször kifejtette véleményét a Városliget átalakításával kapcsolatban. Őt kérdeztük arról, milyen esélyt lát a Liget Budapest Projekttel való további párbeszédre, s hogy miként vélekedik a nemzetközi tervpályázatra született pályaművekről.
A szakember elhibázottnak nevezte azt a folyamatot, melyben az új épületekre kiírt pályázat megelőzte a Városliget egészére vonatkozó tájépítészeti pályázat kidolgozását.
„A gombhoz próbálják illeszteni a kabátot” – fogalmazott. Véleménye szerint a Liget Budapest Projekt koncepciója a Baán Lászlóval való tárgyalások során módosult ugyan, de a lényeg nem változott: a parkba tervezett Múzeumi Negyed mindenképp túlterhelné a 200 éve közparkként funkcionáló Ligetet. Bardóczi Sándor nem sok esélyt lát a további párbeszédre. Ő maga az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum méretét és helyszínét tartja az egyik legvitathatóbb döntésnek: szerinte a ligeti Nagyrét teljes rehabilitációját már a Petőfi Csarnok építése megakadályozta. Szerinte nem újabb, még nagyobb volumenű építkezéssel kellene megterhelni ezt a területet, hanem a pihenni vágyó közönség számára kellene élvezhetővé tenni.
Civil kurázsi
A már említett, Baán Lászlóval készült interjúban a miniszteri biztos úgy vélte, hogy a projektet vitató, vagy az ellene fellépő civil véleményalkotók számára „fontosabb, hogy minden körülmények között megőrizzék arcukat, mint az esetleg kínálkozó józan kompromisszum”.
A merevséggel, sőt felelőtlenséggel vádolt civil szervezetek – köztük a Városliget barátai, a CivilZugló Egyesület, a Városliget Baráti Kör – valóban következetesen igyekeznek a projekttel ellentétes véleményüknek hangot adni:
A CivilZugló Egyesület által szervezett egyik rendezvényen Ráday Mihály városvédő is felszólalt: szerinte a civilek – és a szakma is (építészek, múzeumi emberek) – pusztán az esztelen rombolás miatt tiltakoznak, hiszen a Ludwig Múzeum nemrég kapott új helyet a Művészetek Palotájában, a Nemzeti Galéria pedig tökéletesen funkcionál a Várban.
De miként vélekedik a tervezett átalakításokról egy olyan budapesti lakos, aki a rendszeres demonstrációkon nem vesz részt, „csak” nap mint nap megfordul a Ligetben?
A közelben lakó Ribényi Gergely, aki korábban a Ligetkör tagjaként futott rendszeresen a Városligetben, mostanában inkább másfél éves gyerekével keresi fel a játszótereket vagy a Liget zöldjét. Szerinte a parkba elsősorban pihenni, kikapcsolódni jönnek az emberek – hétköznap is elég sokan, hétvégén pedig még többen. Az ide járókat nem zavarja a Pántlika Bisztró vagy a Kertem vendéglőjéből kiszűrődő halk zene, sőt, lelkes törzsközönsége van ezeknek a baba-, biciklis- és kutyabarát helyeknek. Gergely szerint a növényzetre ráférne ugyan a szépítés, s az itt parkoló autók is zavaróak, a Liget hangulatán viszont sokat rontana a múzeumokat felkereső turisták áradata.
Ha a civilek tiltakozása ellenére más álláspont érvényesül, akkor „sem muszáj végpusztulást és rettenetet kiáltani” – állítja Baán László. Ám a „Kommentár” című folyóiratnak abban a számában, ahol a miniszteri biztossal készült interjú megjelent, Pákozdi Imre kiáltványa is olvasható, melyben ez áll: „végveszélyben van Európa egyik legrégebbi, nagy, belvárosi közparkja.”
Vajon kinek adjunk igazat?
Írd meg véleményed kommentben vagy küldd el a szerkesztoseg@recity.hu e-mail címre!
Pingback: A Városliget átalakítása ökológiai szemmel | ReCity Magazin()