Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek Magyarországon

ReCity Magazin
Szerző: · 2016-12-19 | 19:29· Ki

A Greenpeace látványos akcióval mutatta be a „Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon” című kiadványát és digitális gyűjteményét. A jelentés olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett területeket mutat be, amelyek a rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek. A zöld szervezet a jogszabályi környezet hiányosságaira hívja fel a figyelmet és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követeli egy méregmentes Magyarország érdekében.

 

A 2011-es kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd az idei, budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés: vajon hány veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett terület, időzített vegyi bomba van még Magyarországon? A Greenpeace úgy döntött, elkezdi összegyűjteni az ország legszennyezettebb területeit, és megmutatja hol, milyen szennyezés található hazánkban; hogyan érintheti ez a környezetet és a lakosságot; és milyen fázisban van a kármentesítés.

 

Rákkeltő anyagok a talajvízben…

A most publikált, hiánypótló Mérgezett örökségünk jelentés összesen 15 szennyezett területet mutat be. Vannak közöttük olyan ügyek, amelyekre a Greenpeace korábban már felhívta a közvélemény figyelmét, de számos, eddig kevesebb nyilvánosságot kapott eset is előkerül. Ilyen például Balassagyarmat, ahol a talajvízban a határérték 460-szorosa a rákkeltő anyagok mennyisége. A heves megyei Berva-völgyben több ezer négyzetméteren szennyezett a talajvíz szénhidrogénekkel. Törökbálinton, a volt mechanikai művek környékén nehézfémek, régi oldószerek mérgezik a talajt és a talajvizet. Kunszentmártonban, a katasztrofális állapotban lévő szőrmegyár környékén a határérték több százszorosában mérhető krómszennyezés. A Békéscsaba melletti Fényes tanyán mérgező, rákkeltő, klórozott oldószerek szennyezik a talajvizet. Soroksáron rákkeltő dioxinok (a határérték több százszorosa) vannak a kiürített lakóházak alatt, családi házas övezetben.

Szennyezett területek Magyarországon

 

Egyes szennyezett területekről már elszállították a méreggel teli hordókat, mint a Hortobágy melletti balmazújvárosi tározóból vagy a budapesti Illatos úti volt BVM telephelyéről, ám utóbbi helyszínen a kármentesítés továbbra is hátra van. Más esetekben, például Kiskunhalason, a lakott terület határában folyamatosan szivárognak a veszélyes anyagok a több mint 1000 tonnányi sérült hordóból a talajba. A hatóságok eszköztelensége miatt a kezdeti pár százmillió forintos kárhoz képest a végén sokszor akár milliárdos kármentesítésre is szükség lenne.
A gyakran évek alatt kialakult környezeti kárt nem tudják megszüntetni, hacsak magasabb állami szinten nem születik döntés a szennyezés felszámolásáról.

 

Azonnali cselekvés szükséges

• A történelmi, régről ránk maradt szennyezéseket és az évek óta elhagyatottan, gazdátlanul álló veszélyeshulladék-lerakókat állami program keretében kell felszámolni. Reménytelen az eltűnt és csődbe ment cégek cselekvésére várni. Ilyenkor bűn hagyni, hogy tovább terjedjenek a szennyező anyagok és nőjön a környezeti kár, valamint a mentesítés jövőbeni költsége. A kormány 2016 őszén bejelentette, hogy 25,9 milliárd forintot fordít kármentesítésekre. Ez sok, régóta álló ügyben előrelépést jelenthet, de az ügyek nagy számát tekintve ennek többszörösére van szükség.

• Ott, ahol még elérhetőek a felelősök, szigorúan be kell hajtani rajtuk utólagosan a költségeket.

• Olyan pénzügyi garanciákat kell beépíteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésébe, amelyek biztosítják, hogy a szennyező akkor is fedezni tudja a környezeti kár elhárításának költségét, ha csődbe megy, vagy baleset történik. Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon. Emellett minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére.

img_5526

A kiadvány bemutatása a Kossuth téren, látványos akció keretében

A Mérgezett örökségünk kiadvány nyomtatott verzióját kiegészíti egy folyamatosan frissülő online gyűjtemény. Ez tartalmazza a hivatalos dokumentumokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az egyes szennyezésekről rendelkezésre álló háttérinformációkat is.
2017-ben jön a jelentés második kötete, további, eddig fel nem tárt ügyekkel.

„A jelenlegi jogszabályok nem képesek megakadályozni a lakosság egészségére és a környezetre kockázatot jelentő szennyezéseket. Azt követeljük, hogy minél hamarabb kármentesítsék a területeket, és alakítsák át a hazai jogszabályi környezetet »a szennyező fizet-elv« érvényesítésével” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

 

Címkék: ,