A fenntartható fogyasztói szokásokat vizsgáló cikksorozatunk második részében a 21 és 26 év közöttiek kérdőívre adott válaszait vesszük górcső alá. Ők olyan fiatal felnőttek, akik már legalább részben rendelkeznek önálló keresettel, elsődleges fontosságú számukra az önálló élet kialakítása, az egzisztencia megteremtése, ami fogyasztási szokásaikban is érzékelhető.
Cikksorozatunk első része, a szerző diplomamunkájának részét képező 500 fős (5 korcsoportra bontott) kérdőíves közvéleménykutatás módszertanának ismertetése itt olvasható el.
Hipotézis
A 21 és 26 év közöttiek környezetvédelmi ismereteiket legjellemzőbben iskolai programok keretein belül, valamint a televízió és rádió híradásaiból szerzik. A csoport tagjai az 1990-es években születtek, amikor a környezetvédelem kérdése már napirendi téma volt, így azt feltételezhetjük, hogy a 21 és 26 év közöttiek jelentős mértékben tájékozottak a környezetvédelem kérdéskörében.
Valóság
Ezzel szemben a kérdőív kiértékelése azt mutatja, hogy a 20 év alattiak után ez a csoport a legkevésbé tájékozott és ők keresik legkevésbé az ökocímkével ellátott termékeket. Bár a válaszadók 74%-a szeretne több információhoz jutni a termékek környezetbarát tulajdonságairól, ez mégis kevesebb, mint az idősebb korosztályok érdeklődése.
Véleményük szerint
az ország környezetvédelméről elsősorban a kormánynak (42%) kell gondoskodnia,
majd ezt követően az állampolgárok (39%) feladata.
Hírekről leginkább internetes hírportálokon és közösségi oldalakon tájékozódnak, utóbbi felületeken a válaszadók többsége naponta átlagosan 1-3 órát tölt. Mobiltelefonjaikat két vagy három évente cserélik.
A vásárlás előtti bevásárlólista írása a válaszadók 66%-ánál alkalomtól függő, 20%-uk azonban minden alkalommal készít. Vásárlásaik során a minőség és az ár a legfontosabb szempont és leginkább
a márkák és az akciók azok, amelyek befolyásolni tudják őket.
Összességében majdnem 90%-uk mondja azt, hogy már most is igyekszik ökotermékeket vásárolni, vagy ha nem, annak csupán a jelenlegi anyagi helyzetük az oka. Ha pedig anyagi helyzetük megengedné, 6-10%-kal lennének hajlandóak többet fizetni ezekért a termékekért.
Gyártói – azaz nem külső szervezet által minősített – jelölések: ahány termék, annyi féle!
68%-uk fogadna szívesen a környezet megóvásával kapcsolatos tanácsokat, ezek közül leginkább (40%) néhány percet igénylőeket, 22%-uk 10-15 percet igénylő tanácsokat, 24%-uk pedig ennél is több időt szánna a környezetvédelemre.
Javaslatok
A 21 és 26 év közöttiek számára elsősorban olyan környezettudatosságra ösztönző tippeket javasolnék, amelyek néhány perc alatt beépíthetők a mindennapokba, mivel a felmérés alapján leginkább ezekre a megoldásokra lennének nyitottak.
Elsődleges fontosságúnak tartom a környezetvédelem kérdéseivel kapcsolatos iskolai-szervezeti képzések újragondolását.
Száraz, elméleti tudás átadása helyett gyakorlatorientált képzésre lenne szükség (Forrás: pixabay.com)
Bár ez a korosztály a környezetvédelem kérdéseiről leginkább e csatornán keresztül jut információhoz, tudásuk mégis hiányos. Ebből arra lehet következtetni, hogy a képzéseken az információ átadása nem elég hatékony, vagy nem tudja felkelteni a diákok figyelmét, esetleg száraz tananyagnak vélik, melyet csupán a számonkérés idejéig tartanak észben. Megoldás lehet az írásos tananyag elsajátítása helyett
gyakorlatorientált oktatási formák alkalmazása.
Hulladékégető erőművek és hulladékhasznosító üzemek látogatása, tanórák keretein belül szituációs játékok a fenntartható fogyasztás kérdéskörére fókuszálva, és az ezekre kapott plusz pontokkal ösztönözni lehetne a diákokat.
A 21 és 26 év közötti korosztály átlagosan 1-3 órát tölt naponta közösségi oldalakon. Feltételezve azt, hogy többségük okostelefonnal rendelkezik, bevezethető lenne a termékeken egy olyan QR kód jelölés, melyet egy okostelefonos alkalmazás fel tudna ismerni – így azonnal információhoz jutnának a termék előállításának módjáról, az alapanyagok származási helyéről, stb.
Mivel a korosztály érdeklődik az ökotermékek iránt, de az anyagi lehetőségeik nem engedik ezek megvásárlását, szorgalmaznám az ökocímkézésnek egy olyan módját, ahol egy termék környezetbarát voltát három részre bontanák, mérsékelten környezetbarát, környezetbarát és teljes mértékben öko termékekre – az áruk is ennek megfelelően kerülne kialakításra. A kérdőívre adott válaszok alapján ugyanis az látható, hogy sok fiatal szívesen választaná az olcsó, de környezetterhelő és az öko, de drága lehetőségek közötti átmenetet – ha létezne ilyen.
Továbbá érdemes lenne – ennél a korosztálynál – a fenntarthatóbb fogyasztást a ruházkodás és a divat oldaláról megközelíteni. Jó példa erre a H&M által kiadott nagy sikerű öko kollekció, amely teljes mértékben újrahasznosított ruhákból készült.
A H&M -nél visszaveszik és hasznosítják a megunt, kinőtt, leselejtezett ruhákat (Forrás: www2.hm.com)
A H&M nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, ezért a fogyasztók számára otthon feleslegessé vált ruhákat rendszeresen beveszik és vásárlási kuponokat adnak cserébe. Az így begyűjtött ruhákat szétosztják a rászorulók között, vagy újrahasznosítják. A fiatalabb korosztály fogyasztásának fenntarthatóbbá tételét növelné, ha több népszerű ruhamárka is követné a H&M példáját.
Cikksorozatunk 3. részében a 27-36 év közöttiek fenntartható fogyasztási szokásait elemezzük ki.
Pingback: Fogyasztói szokások felmérése Magyarországon IV. | ReCity Magazin()
Pingback: Fogyasztói szokások felmérése Magyarországon V. | ReCity Magazin()