Cikksorozatunk befejező, ötödik részében a 47 év feletti korosztály fogyasztási szokásait vizsgáltuk meg a fenntarthatóság szempontjából. Ezen korcsoport fő jellemzői, hogy kialakult fogyasztói szokásokkal rendelkeznek és a gyermeknevelésen túl már másra is jut idejük.
A szerző által készített kérdőív 27 kérdést tartalmaz, melyeknek céljuk, hogy felmérjék, a kitöltők mennyire vannak tisztában jelen korunk környezeti problémáival, mennyire fenntartható a fogyasztásuk, szeretnének-e több információt és ötletet kapni arról, hogy mivel tudnák fenntarthatóbbá tenni az életvitelüket. Végül, hogy mennyi időt és pénzt áldoznának szívesen a környezettudatosság érdekében.
A cikksorozat első részében bemutattuk a kérdőíves közvéleménykutatás módszertanát, valamint a 20 év alattiak fogyasztói szokásait, második részében a 21 és 26 év közötti fiatal felnőtteket, harmadik részében a 27-36 év közötti korosztályt, míg negyedik alkalommal a 37-46 éveseket vettük górcső alá.
Hipotézis
A 47 év felettiek a legkevésbé tájékozottak a környezetvédelmi problémákat illetően, hiszen az ő gyermekkorukban még kevésbé volt a köztudatban a környezet megóvásának kérdése. Bár a legtöbb időt és pénzt ez a csoport tudná áldozni a fenntarthatóságra, nem érdeklődnek a téma iránt.
Valóság
A megkérdezett 47 év felettiek elsősorban televízió és rádió híradásokból tájékozódnak, másodsorban a szakmai sajtóból, folyóiratokból. Körükben igen alacsony az oktatásokon megszerzett ismeretek aránya, mégis ők érzik leginkább, hogy a környezetszennyezés jelentős problémát jelent mind globális, mind országos szinten, és közvetlen környezetükben is.
Az ökocímkével ellátott termékeket – a 37 és 46 év közöttiek után – ők vásárolják a legnagyobb arányban. Ezenkívül őket érdekli leginkább (83%) a termékek környezetbarát jellege és erről szeretnének még több információt kapni. Ezekről legszívesebben a terméken feltüntetett névjegyeken vagy a használati útmutatókban olvasnának.
Rájuk jellemző leginkább a bevásárlólista készítése
Véleményük szerint az ország környezetvédelméről elsősorban az állampolgároknak kell gondoskodniuk (40%), majd ezt követően a kormánynak (39%).
A közösségi oldalakon átlagosan napi 1 órát töltenek, a telefonjaikat pedig 58%-ban 3 évnél ritkábban cserélik.
Ők készítenek leggyakrabban bevásárlólistát, az adott termék megvásárlásánál pedig a minőség és megbízhatóság a döntő szempont, de számukra az esztétika, az ismerősök ajánlása és az akciók is fontosak. 60%-uk már most is törekszik az ökotermékek vásárlására, és csak 20%-uk mondja azt, hogy az anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor 20%-uk semmiképpen sem fizetne többet.
73%-uk szívesen venne környezetmegóvással kapcsolatos tanácsokat, ezek közül a napi néhány perces odafigyelést igénylők érdeklik őket.
Javaslatok
A 47 év feletti korosztály számára olyan megoldásokat javasolnék, amelyek napi néhány percnél nem vesznek több időt igénybe, valamint olyanokat, amelyek nem járnak jelentős anyagi ráfordítással. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, a piacon őstermelőktől való vásárlás, illetve ha lehetséges, zöldségek, gyümölcsök, hús és tojás saját részre való megtermelése is.
Az idősebb korosztály ismeretei a környezetvédelemmel kapcsolatban jó eredményt mutattak. További növelésére a televízió és szakmai folyóiratokat javaslom, illetve olyan rovatokat, műsorokat, melyek heti/havi szinten foglalkoznak a fenntartható fogyasztás témájával, és bemutatják a tudatos vásárló jellemzőit.
Mivel ökotermékekre nem szívesen áldoznának több pénzt, de összességében érdeklődőknek mondhatók, esetükben is a környezetbarát jelleg további 3 csoportra bontása lehet javasolt, mely egyfajta középutat jelenthetne a drágább öko termékek és az olcsóbb környezetkímélő termékek között.
