Folytatjuk sorozatunkat az ENSZ békenagyköveteiről, akik hírnevüket a világ jobbítására igyekeznek felhasználni, ezzel is a szervezet környezetvédelmi céljait támogatva. A címet 1997 óta adományozza az ENSZ minden évben egy olyan ismert személynek, aki vállalja, hogy a világ figyelmét a kitűzött célokra irányítja.
Bár a cím eredetileg három évre szólt, mégis bőven vannak olyan személyek a kitüntetettek között, akik ezt a „szerepet” nemcsak erre az időre vállalták magukra, hanem kinevezésük óta folyamatosan részt vesznek a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában. Persze vannak, akik adott időt vállalnak, de az ő eredményeik sem lesznek ezáltal kisebbek. Róluk cikksorozatunk következő részében lesz szó.
Hosszú távú elköteleződés
Az amerikai színész környezetvédelmi és emberjogi aktivitásáról már korábban is írtunk. Leonadro DiCaprio az aktivizmust korán kezdte, már 24 éves korában alapítványt hozott létre az érintetlen vadvilág védelmére, valamint az ember és a bennünket körülvevő élővilág kapcsolatának minél harmonikusabbá tételére. Emellett számtalan innovatív projektet támogat. Küzd a biodivezitás (biológiai sokféleség) megőrzéséért, az erdők és vizek megóvásáért és természetesen szót emel a klímaváltozás ellen is.
Az ENSZ békenagykövetének megtisztelő címét 2015-ben kapta.
Jane Goodall és Leonardo DiCaprio
2013-ban, Lang Langnek a világhírű zongoraművésznek jutott a megtiszteltetés. A NewYork Times szerint a klasszikus zene legfelkapottabb figurája, 2009-ben, 27 évesen már a világ száz legbefolyásosabb embere közé tartozott. 2008-ban hozta létre alapítványát az International Music Foundation-t, melynek célja minőségi hangszerhez és képzéshez juttatni a tehetségeket és élményalapú tanítást biztosítani minden zenére vágyó gyermeknek. Lang Lang meggyőződése, hogy a zene egy olyan univerzális nyelv, ami közelebb hozza egymáshoz az embereket és segít leküzdeni a kulturális, társadalmi stb. különbségeket. Már bizonyított az UNICEF Jószolgálati Nagyköveteként is, ahol közel 10 évig munkálkodott. Mint Békenagykövet ugyanezt az utat folytatja, erősítve a globális összetartozást.
Edward Norton volt az első, akit az akkori ENSZ főtitkár (Ban Ki-moon) nevezett ki 2010-ben. Az amerikai színész elkötelezetten küzd a szervezettel együtt a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzéséért. Igyekszik minél jobban felhívni az emberek figyelmét ennek fontosságára saját jólétük szempontjából, illetve felszólítja a világ vezetőit a megfelelő intézkedésekre. Norton egyéb aktivista tevékenységeket is folytat, ő a Maasai Wilderness Conversation Trust igazgatótanácsának elnöke, mely szervezet célja Kelet-Afrika egészséges ökoszisztémájának megőrzése, illetve az Enterprise Community Partners igazgatótanácsának is tagja, amely az alacsony jövedelemű családok lakhatásával foglalkozik.
A dél-afrikai származású Charlize Theron a nők elleni erőszak ellen küzd. A színésznő csupán 15 éves volt, amikor édesanyja önvédelemből a szeme láttára végzett az őket bántalmazó férjével, így saját tapasztalattal is bír. 2007-ben indította a The Charlize Theron Africa Outreach nevű projektjét, melynek küldetése segíteni az afrikai fiatalokat, hogy megvédjék magukat az AIDS-től.
Az ENSZ-et 2008 óta képviseli, mint békenagykövet. A nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló kampányának célja az erőszak megelőzése és megszüntetése az egyének, a civil társadalom és a kormányok bevonásával. Ezt hirdeti Theron világszerte. Forgatott rövidfilmet, melyben zéró toleranciát kér a törvényhozóktól a nemi erőszak és a családon belüli erőszak elkövetői ellen. Rendíthetetlenül járja a világot felhívva a figyelmet a női áldozatokra és több központ is nyílt a támogatásával nemi erőszak túlélői számára.
A 650 millió fogyatékkal élő ember szószólója lett a világtalan énekes/szövegíró Stevie Wonder, mint az ENSZ 11. békenagykövete 2009-ben. Persze, ő sem ekkor kezdte az aktivizmus. Van cukorbeteg gyermekekkel foglalkozó alapítványa, de felemeli a szavát a fogyatékkal élők foglalkoztatásáért. Humanitárius törekvéseit az Egyesült Államok elnöke is elismerte.
Békenagykövetként is a fogyatékkal élőkre összpontosít, hiszen a világ népességének kb. a 15 %-a közéjük tartozik, ráadásul a 80%-uk a fejlődő világban él. Őket gyakran kirekeszti a társadalom, nem ritka a szegregáció és az elszigetelődés. A fogyatékosság megértése, sőt, egyáltalán az észlelése is a fogalmak és az értékek megváltoztatását igényli, és a társadalom megértését minden szinten.
Malala Yuszufzai neve összefonódott a lányok oktatáshoz való jogáért folytatott harccal. Róla korábban ITT írtunk. Még csak 11 éves volt, amikor Pakisztánban, a tartományban, ahol élt, megtiltották a kislányoknak, hogy iskolába járjanak, ezzel megpecsételve az ő sorsát is. A kislány (azóta fiatal nő) azóta küzd a lányok oktatásáért. Az sem térítette el, hogy tálib szélsőségesek megpróbálták kivégezni. Fejsérülését csodával határos módon túlélte, azóta pedig – meghátrálás helyett – , még nagyobb erővel küzd. A gyermekek jogaiért folytatott küzdelméért 17 évesen neki ítélték a Nobel-békedíjat.
Az ENSZ békenagyköveteként 2017 óta tevékenykedik.
